<![CDATA[Bagoly mondja]]>338a4ed4-b227-5a8f-9aa1-7b0b2326bd02Thu, 02 Apr 2026 05:00:18 +0000Captivate.fmForum Institutehttps://artwork.captivate.fm/9115c751-e6ae-4f89-a149-2cb645ec1fbd/pv6cqX0STV9L5FQNgp9J3UWF.jpgBagoly mondjaForum InstituteForum InstituteA Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására. https://foruminst.sk/bagoly-mondja/falseepisodicnopodcastA szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. századbanA szlovákiai magyarok születési mozgalma a 21. századbanEgyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár.

Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár.

Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>d854a444-f455-4b6e-aff3-913e527f54a0Thu, 02 Apr 2026 07:00:00 +020033:48falsefull4224Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetébenFelső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. 

Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

]]>2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora. 

Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

]]>e41a9a43-1c49-4d46-a86e-6298325c6948Thu, 19 Mar 2026 07:00:00 +020038:31falsefull4114Andor Nitsch és a zipserekAndor Nitsch és a zipserekCzáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban.

 

Czáboczky Szabolcs (1994)

Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll. 

]]>Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban.

 

Czáboczky Szabolcs (1994)

Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll. 

]]>4104deab-134c-4294-a9fe-8bf15a35d19aThu, 18 Dec 2025 07:00:00 +020039:47falsefull320203A közterek és a művészet kapcsolataA közterek és a művészet kapcsolataNémeth Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról.

 

Németh Ilona (1963)

Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti. 

]]>Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról.

 

Németh Ilona (1963)

Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti. 

]]>72bab7fd-d5aa-4d2a-9a6b-826c94c89923Thu, 04 Dec 2025 07:00:00 +020030:54falsefull319193Hogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkosHogyan lesz egy kassai polgárból tömeggyilkosAz 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában.

 

Szeghy-Gayer Veronika

Történész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el. 

]]>Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában.

 

Szeghy-Gayer Veronika

Történész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el. 

]]>0844ee69-90b1-4114-9189-0c77c7b1433eThu, 20 Nov 2025 07:00:00 +020030:57falsefull318183A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti BizottmányaA Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti BizottmányaAz átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni.

 

 Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2025-től az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke.

]]>Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni.

 

 Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2025-től az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke.

]]>6ea57b11-df8c-4e90-9bfc-f5af93b18a43Thu, 06 Nov 2025 07:00:00 +020032:46falsefull317173A békakirály motívuma meséinkbenA békakirály motívuma meséinkbenA békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.

 

Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

]]>A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.

 

Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

]]>21cd1eb8-818a-4d23-97d3-57fd11f85e83Thu, 23 Oct 2025 07:00:00 +020036:11falsefull316163Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?

 Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője.

 

Tóth Erzsébet Fanni

Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte. 

]]>Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?

 Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője.

 

Tóth Erzsébet Fanni

Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte. 

]]>b6b1fe9b-8b9d-454f-93e4-ca2fce8fc814Thu, 09 Oct 2025 08:00:00 +020032:26falsefull315153A komáromi hajógyár emlékezeteA komáromi hajógyár emlékezeteA komáromi hajógyár emlékezete

A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.

 

Vataščin Péter (1987).

Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.

]]>A komáromi hajógyár emlékezete

A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.

 

Vataščin Péter (1987).

Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.

]]>087733d4-6152-4694-9d52-cc1ec33d995bThu, 25 Sep 2025 07:00:00 +020035:10falsefull314143Az anyások kiűzése 1945 tavaszán Dél-SzlovákiábólAz anyások kiűzése 1945 tavaszán Dél-SzlovákiábólA második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.

 

Simon Attila (1966)

Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

]]>A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.

 

Simon Attila (1966)

Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

]]>8b485890-b445-4a05-ab9c-241621f495e7Thu, 11 Sep 2025 08:00:00 +020040:42falsefull313133Az 1965-ös nagy dunai árvízAz 1965-ös nagy dunai árvízAz 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia.

 

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

]]>Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia.

 

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

]]>59518916-1e1f-4e2a-a5c9-3ebe636929e7Thu, 28 Aug 2025 08:00:00 +020035:35falsefull312123A (cseh)szlovákiai magyarok felekezeti megoszlása Trianontól napjainkigA (cseh)szlovákiai magyarok felekezeti megoszlása Trianontól napjainkigA népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára.

 

Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára.

 

Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>f103813e-7f87-419c-b6cb-9a0268f16bdaThu, 14 Aug 2025 08:00:00 +020035:36falsefull311113Akinek a rovarok a bogarai…Akinek a rovarok a bogarai…A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából.

 

Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díját.

]]>A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából.

 

Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díját.

]]>5dd78960-b781-4dc3-948b-a1e6ae1dd49cThu, 31 Jul 2025 08:00:00 +020044:06falsefull310103A szlovákiai magyar köznyelv sajátosságaiA szlovákiai magyar köznyelv sajátosságaiSimon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől.

 

Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Társulás választmányának alelnöke. Kutatási területe a szlovákiai magyar nyelvhasználat, az írott sajtó nyelve, anyanyelvi tantárgy-pedagógia. 1999-től 2007-ig rendszeresen elhangzottak nyelvi ötpercesei a Pátria rádióban. 

]]>Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar nemzetiségű. De lesz szó arról is miben különbözik a szlovákiai magyar köznyelv a magyarországi magyar nyelvtől.

 

Simon Szabolcs (Dunaszerdahely, 1964) nyelvész, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Gramma Nyelvi Irodájának belső munkatársa, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport alapító tagja, a dunaszerdahelyi székhelyű Vámbéry Polgári Társulás választmányának alelnöke. Kutatási területe a szlovákiai magyar nyelvhasználat, az írott sajtó nyelve, anyanyelvi tantárgy-pedagógia. 1999-től 2007-ig rendszeresen elhangzottak nyelvi ötpercesei a Pátria rádióban. 

]]>403c3023-e47b-4fd7-999a-1c056d053137Thu, 17 Jul 2025 08:00:00 +020037:07falsefull3993Mi minden kell a nemzetek megbékéléséhezMi minden kell a nemzetek megbékéléséhezA 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget.

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.


]]>A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget.

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.


]]>780895e6-2758-49b8-8ee6-fca65e899775Thu, 03 Jul 2025 08:00:00 +020032:28falsefull3883Az élményalapú irodalomoktatásAz élményalapú irodalomoktatásA Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában.

 Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.

]]>A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában.

 Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója, az SJE TKK Akadémiai Szenátusának elnöke, a Kabóca gyermeklap szerkesztője. Kutatási területei közé tartoznak a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, valamint a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben. Irodalomkritikai és módszertani munkái mellett prózát és verseket is ír.

]]>9f4534dc-5271-4692-afa2-990c810aa5a7Thu, 19 Jun 2025 08:00:00 +020034:00falsefull3773Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalomCsehszlovákia és az 1956-os magyar forradalomAz 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A Bagoly mondja új adásában a téma kiváló kutatója, Popély Árpád beszél 1956 csehszlovákiai vonatkozásairól.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

]]>Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A Bagoly mondja új adásában a téma kiváló kutatója, Popély Árpád beszél 1956 csehszlovákiai vonatkozásairól.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

]]>e69cbadc-a521-4a4c-be00-0b3d9ad8ac3aThu, 05 Jun 2025 07:00:00 +020036:45falsefull3663Testünk biológiai folyamatainak molekuláris alapjaiTestünk biológiai folyamatainak molekuláris alapjaiA Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében.

Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Molekuláris Biológia Tanszékén szerzett diplomát 2009-ben, ugyanitt doktorált 2018-ban. Azóta a Selye János Egyetem Biológia Tanszékének adjunktusa, több éven keresztül pedig a pozsonyi Orvosbiológiai Központ munkatársa volt. 2019-ben a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács fiatal kutatóknak járó díját is elnyerte. Kutatóként több szakterülettel is foglalkozik, ezek közül leginkább humángenetikával, pedagógiával, egészségneveléssel és a fenntarthatóság kérdéseivel.

]]>A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében.

Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a pozsonyi Comenius Egyetem Molekuláris Biológia Tanszékén szerzett diplomát 2009-ben, ugyanitt doktorált 2018-ban. Azóta a Selye János Egyetem Biológia Tanszékének adjunktusa, több éven keresztül pedig a pozsonyi Orvosbiológiai Központ munkatársa volt. 2019-ben a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács fiatal kutatóknak járó díját is elnyerte. Kutatóként több szakterülettel is foglalkozik, ezek közül leginkább humángenetikával, pedagógiával, egészségneveléssel és a fenntarthatóság kérdéseivel.

]]>67e3e1ff-8421-4618-95b6-0c0352ce584dTue, 13 May 2025 08:00:00 +020034:45falsefull3553A szovjet katonák viselkedése falvainkban a második világháború idejénA szovjet katonák viselkedése falvainkban a második világháború idejénAz utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek.

Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levéltár levéltárosa, 2013-tól pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa, történésze. Mint történész az elbeszélt történelem (oral history) módszerével többszáz délszlovákiai visszaemlékezővel készített interjút.

]]>Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history interjúk alapján beszél a szovjet katonák viselkedéséről, miközben a legfontosabb megállapítása talán az, hogy hiba volna általánosítani. Egy-egy helyszínen ugyanis attól is függött a viselkedésük, hogy gyorsan átvonultak, vagy hosszabban tartózkodtak-e ott, a Szovjetunió mely vidékről toborozták őket, kaptak-e alkoholt vagy nem, vagy milyen erélyesek voltak a velük érkező tisztek.

Kőrös Zoltán (1982) történész, levéltáros. Vágsellyén született, a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem történelem tanszékén szerzett diplomát 2007-ben. A 2007-től 2011-ig a vágsellyei és a nagyszombati levéltár levéltárosa, 2013-tól pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet levéltárosa, történésze. Mint történész az elbeszélt történelem (oral history) módszerével többszáz délszlovákiai visszaemlékezővel készített interjút.

]]>5afc4e7f-c90d-44c3-a03e-7cdf8ac53048Wed, 07 May 2025 10:20:00 +020032:27falsefull2332A transzkulturalizmus az irodalombanA transzkulturalizmus az irodalombanA transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma egyik legjobb közép-európai szakértőjét, Németh Zoltán irodalomtörténészt, hogy milyen kapcsolat van a szlovákiai magyar irodalom és a transzkulturalizmus között.

Németh Zoltán (Kéménd, 1970) József Attila-díjas irodalomtörténész, a Varsói Egyetem professzora, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Bázis Egyesület társelnöke. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal, a posztmodernnel, az utóbbi években pedig a transzkulturalizmussal foglalkozik. Irodalomtörténeti munkássága mellett rendszeresen közöl verseket is. 

]]>A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma egyik legjobb közép-európai szakértőjét, Németh Zoltán irodalomtörténészt, hogy milyen kapcsolat van a szlovákiai magyar irodalom és a transzkulturalizmus között.

Németh Zoltán (Kéménd, 1970) József Attila-díjas irodalomtörténész, a Varsói Egyetem professzora, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Bázis Egyesület társelnöke. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal, a posztmodernnel, az utóbbi években pedig a transzkulturalizmussal foglalkozik. Irodalomtörténeti munkássága mellett rendszeresen közöl verseket is. 

]]>e2bbff48-c65d-4af5-801c-47216890e007Thu, 24 Apr 2025 07:00:00 +020036:46falsefull3333Fejesugrás a nyúlüregbe: Miért olyan vonzók az összeesküvés-elméletek?Fejesugrás a nyúlüregbe: Miért olyan vonzók az összeesküvés-elméletek?Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ellenességgel összefüggő konteók és azok sajátosságai Szlovákiában és a szomszédos országokban. 

Mrva Marianna (1987) szociológus. Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius egyetem szociológia tanszékén szerzett diplomát 2011-ben. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetében doktorált 2021-ben, azóta az intézetet tudományos munkatársa. 2023 óta az intézet tudományos titkári posztját is betölti. Emellett a Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa. Kutatóként elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi kell az összetartó társadalomhoz. 

]]>Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek a Covid19-világjárványnyal a EU-ellenességgel összefüggő konteók és azok sajátosságai Szlovákiában és a szomszédos országokban. 

Mrva Marianna (1987) szociológus. Dunaszerdahelyen született, a pozsonyi Comenius egyetem szociológia tanszékén szerzett diplomát 2011-ben. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológia Intézetében doktorált 2021-ben, azóta az intézetet tudományos munkatársa. 2023 óta az intézet tudományos titkári posztját is betölti. Emellett a Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársa. Kutatóként elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi kell az összetartó társadalomhoz. 

]]>81f1d353-3fe1-4257-8667-367375a390dbThu, 10 Apr 2025 07:00:00 +020033:19falsefull2222Don Juan, mint irodalmi archetípusDon Juan, mint irodalmi archetípusDon Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don Juan képe az idők folyamán.

Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

]]>Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum és hogyan változott Don Juan képe az idők folyamán.

Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

]]>c80c7484-8d0d-4f51-bb14-d8e17ac8fec0Thu, 27 Mar 2025 07:00:00 +020037:35falsefull3113A gyerekek olvasóvá nevelésérőlA gyerekek olvasóvá nevelésérőlA gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. 

Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Elsősorban a kortárs gyermekirodalom kutatója, irodalompedagógus. A katedra című folyóirat szerkesztője.

]]>A gyerekek és általában a fiatalok olvasásra motiválása nem könnyű. Hogyan látja ezt a kérdést az irodalompedagógus, akit arról is kérdeztünk, hogy mi a jó gyerekkönyv ismérve és mennyire van szabad keze a tanárnak akkor, amikor kötelező olvasmányt ad a diákoknak. 

Petres Csizmadia Gabriella (1981), irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Elsősorban a kortárs gyermekirodalom kutatója, irodalompedagógus. A katedra című folyóirat szerkesztője.

]]>383d6941-fee2-4dba-a77f-1ee18defbdc0Mon, 30 Dec 2024 07:00:00 +020046:06falsefull220202A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-perA Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-perA hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, amelynek tevékenységéről és a magyarországi Mindszenty-perrel való kapcsolatáról Bukovszky László történész beszél. 

 Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója, majd évekig a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

]]>A hontalanság évei a szlovákiai magyar köztudatban a jogfosztottság és az elszenvedett sérelmek időszakaként rögzültek. Ritkán beszélünk azonban arról, hogy a szlovákiai magyarság nem csak elszenvedője volt az eseményeknek, hanem aktív alakítója is: több olyan titkos csoportosulás is működött, amely célja a magyarság érdekvédelme volt. Ezek közül kiemelkedett a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség, amelynek tevékenységéről és a magyarországi Mindszenty-perrel való kapcsolatáról Bukovszky László történész beszél. 

 Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója, majd évekig a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

]]>d616c3c4-a6a4-480c-904b-19b45d9e4f72Thu, 19 Dec 2024 07:00:00 +020041:41falsefull219192A tömeg és a vezér viszonyaA tömeg és a vezér viszonyaA tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.

Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenykedő Hunčík Péter 1988-től a mai napig elmegyógyászi praxist folytat. 1989–1990-ben a rendszerváltó értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja volt. A rendszerváltást követően a Márai Sándor Alapítvány és a NOVA tv-állomás alapítója volt és jelentős szerepet játszott a Fórum Intézet létrehozásában is. Kutatási területét többek között a kommunikáció, a konfliktuskezelés a kisebbségi kérdés alkotja. 

]]>A tömegek és az vezéregyéniségek viszonya nem csupán az ókori Rómában vagy a huszadik században volt meghatározó, de ma is aktuális. A Nagy Ildikó által vezetett beszélgetésben Hunčík Péter a pszichiáter szemszögéből próbálja értelmezni a vezér és a tömegek viszonyát és s diktátorok személyiségét.

Hunčík Péter (1951) pszichiáter, közíró. A korábban általános orvosként majd belgyógyászként tevékenykedő Hunčík Péter 1988-től a mai napig elmegyógyászi praxist folytat. 1989–1990-ben a rendszerváltó értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja volt. A rendszerváltást követően a Márai Sándor Alapítvány és a NOVA tv-állomás alapítója volt és jelentős szerepet játszott a Fórum Intézet létrehozásában is. Kutatási területét többek között a kommunikáció, a konfliktuskezelés a kisebbségi kérdés alkotja. 

]]>fd0f770e-45b7-4a78-88e1-d25f7aa35cacThu, 05 Dec 2024 06:00:00 +020040:54falsefull218182A Csallóköz néprajzi kutatásairólA Csallóköz néprajzi kutatásairólA Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója. 

Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.

]]>A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója. 

Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.

]]>39b9333c-4e73-4070-a48d-a73aae619c67Thu, 14 Nov 2024 07:00:00 +020039:07falsefull173731A világűr látható és láthatatlan jelenségeiA világűr látható és láthatatlan jelenségeiA világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.

Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.

]]>A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.

Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.

]]>670f0933-2bd7-4a99-b0e6-061e538d14a6Thu, 31 Oct 2024 11:46:00 +020043:42falsefull140401Fele igen, fele nemFele igen, fele nem. A szlovákiai magyarok viszonyulása az Európai UnióhozHogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta.


 Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.

]]>Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta.


 Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.

]]>a0776c1e-e090-480b-a23d-671c2afc5ba1Thu, 17 Oct 2024 07:00:00 +020036:40falsefull135351Népmese és/vagy műmese?Népmese és/vagy műmese?Népmese és/vagy műmese?

A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.

 

 Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

]]>Népmese és/vagy műmese?

A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.

 

 Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

]]>bb722c36-fc97-4815-8edd-fdb05e0af272Thu, 03 Oct 2024 07:00:00 +020031:35falsefull138381A Zay-család szerepe a Felvidék történelmébenA Zay-család szerepe a Felvidék történelmébenA Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos szerepet játszó képviselőinek a történetét kutatja. A Bagoly mondja új adásában elsősorban Zay Albertről és Zay Miklósról beszél majd. 


Gaucsík István (1973)

Történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója. Leginkább a 19. és 20. század gazdaság és társadalomtörténetével foglalkozik, különös tekintettel a szlovákiai magyarok történetére. 

]]>A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos szerepet játszó képviselőinek a történetét kutatja. A Bagoly mondja új adásában elsősorban Zay Albertről és Zay Miklósról beszél majd. 


Gaucsík István (1973)

Történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója. Leginkább a 19. és 20. század gazdaság és társadalomtörténetével foglalkozik, különös tekintettel a szlovákiai magyarok történetére. 

]]>50d7d7f1-f29a-40d0-8f52-448570334d16Thu, 19 Sep 2024 07:00:00 +020033:40falsefull137371Mit csinál egy óceánkutató?Mit csinál egy óceánkutató?Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!

Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 


]]>Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!

Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 


]]>57662760-4854-4104-8c50-db597bb68f1bThu, 05 Sep 2024 07:00:00 +020041:10falsefull136361Mit csinál egy óceánkutató?Mit csinál egy óceánkutató?Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!


Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 



]]>Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!


Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 



]]>ae58c912-105c-4471-8f0b-f3268ceaccf0Thu, 05 Sep 2024 07:00:00 +020041:10falsefull135351Gúta mezőváros társadalma 1768–1870 közöttGúta mezőváros társadalma 1768–1870 közöttMiből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg.

 

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

]]>Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg.

 

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

]]>cf71d4ae-b128-4077-beed-21d14ca5df45Thu, 15 Aug 2024 07:00:00 +020027:09falsefull135351Az Európai Unió populációs válságaAz Európai Unió populációs válságaA Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót. 

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

]]>A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót. 

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

]]>4abf3baf-72b2-4052-89ff-82cc9341c657Thu, 25 Jul 2024 07:00:00 +020035:56falsefull134341Az 1968-as nemzetiségi alkotmánytörvényAz 1968-as nemzetiségi alkotmánytörvényA Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom

alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A

későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?

Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?

Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a Selye

János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a

komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területe

Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

]]>A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom

alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A

későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?

Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?

Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a Selye

János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a

komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területe

Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

]]>4c23ac02-4c1e-4693-bcb6-e24ec4077c18Thu, 11 Jul 2024 07:00:00 +020032:15falsefull133331És mégis mozog a földÉs mégis mozog a földA régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.

Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.

]]>A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.

Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.

]]>2779a255-ce65-4715-8da9-7eb3eb5fa675Thu, 27 Jun 2024 07:00:00 +020046:16falsefull132321Dunaszerdahely története 1945-től 1989-igDunaszerdahely története 1945-től 1989-igDunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Vajda Barnabás (1970) tanár, történész, a Selye János Egyetem történelem tanszékének a docense. Kutatóként elsősorban történelemdidaktikával, illetve a huszadik század második felének egyetemes történetével, azon belül is a hidegháború folyamatával foglalkozik. Több munkája jelent meg, amelyben Dunaszerdahely történetével foglalkozik, különös tekintettel a város arculatának a szocializmus évtizediben való átformálására. 

]]>Dunaszerdahely 1960-ban nyerte el a városi rangot. Vajon milyen település volt ezt megelőzően, és milyen átalakuláson ment át 1945-től eddig az időpontig? Kik játszották a legfontosabb szerepet a város arculatának átalakításában? A város 20. századi történelméről szól podcastunk. Nagy Ildikó vendége Vajda Barnabás történész, a Selye Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Vajda Barnabás (1970) tanár, történész, a Selye János Egyetem történelem tanszékének a docense. Kutatóként elsősorban történelemdidaktikával, illetve a huszadik század második felének egyetemes történetével, azon belül is a hidegháború folyamatával foglalkozik. Több munkája jelent meg, amelyben Dunaszerdahely történetével foglalkozik, különös tekintettel a város arculatának a szocializmus évtizediben való átformálására. 

]]>1db68c13-44dd-4e4d-a9e1-5df99d8966beThu, 13 Jun 2024 08:00:00 +020039:54falsefull131311Ruszkik haza! Hogyan emlékeznek a visszaemlékezők Csehszlovákia 1968-as megszállásáraRuszkik haza! Hogyan emlékeznek a visszaemlékezők Csehszlovákia 1968-as megszállására„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai bevonultak az országba, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek nevével fémjelzett demokratizálódási, liberalizálódási folyamatnak. A Prágai tavasz leveréséről, pontosabban annak emlékezetéről szól L. Juhász Ilona néprajzkutató, etnológus legújabb kutatásait összegző, visszaemlékezéseket is tartalmazó könyve, amely Ruszkik haza! Adalékok Csehszlovákia 1968-as katonai megszállása szlovákiai magyar emlékezetéhez címmel jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a kötet szerzője, komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa lesz a vendégünk. 

L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.


]]>„Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy többször ugyanaz az üzenet hangzott el, amelyben felhívták a lakosok figyelmét, hogy a Varsói Szerződés katonái megtámadták Csehszlovákiát. Kinéztünk az ablakon, tele volt az utca tankkal, autókkal, mindre fehér csík volt ráfestve” – így emlékezett egy párkányi adatközlő 1968 forró nyarára, amikor a volt keleti blokk katonai szövetségének hadosztályai bevonultak az országba, hogy véget vessenek az Alexander Dubcek nevével fémjelzett demokratizálódási, liberalizálódási folyamatnak. A Prágai tavasz leveréséről, pontosabban annak emlékezetéről szól L. Juhász Ilona néprajzkutató, etnológus legújabb kutatásait összegző, visszaemlékezéseket is tartalmazó könyve, amely Ruszkik haza! Adalékok Csehszlovákia 1968-as katonai megszállása szlovákiai magyar emlékezetéhez címmel jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a kötet szerzője, komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa lesz a vendégünk. 

L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.


]]>a6ec8783-4de7-4564-95cd-e4cfa87a2b9eThu, 30 May 2024 07:00:00 +020034:27falsefull130301Himnuszperek az első Csehszlovák KöztársaságbanHimnuszperek az első Csehszlovák KöztársaságbanA közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népek

nemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol az

államhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarok

azonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szól

a Bagoly mondja következő adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezi a téma kutatóját, Simon

Attila történészt.

Simon Attila (1966)


Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet

igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai

magyarok két világháború közötti története.

]]>A közép-európai nemzetállamok mindig is gyanakvással tekintettek a szomszédos népek

nemzeti szimbólumaira. Így volt ez az első Csehszlovák Köztársaságban is, ahol az

államhatalom egyáltalán nem tűrte meg a magyar nemzeti himnuszt. A szlovákiai magyarok

azonban ennek ellenére is énekelték azt, ami bírósági perek sorozatához vezetett. Erről szól

a Bagoly mondja következő adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezi a téma kutatóját, Simon

Attila történészt.

Simon Attila (1966)


Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet

igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai

magyarok két világháború közötti története.

]]>a852a960-9830-4ca8-8009-e8f739e4fc12Thu, 16 May 2024 07:00:00 +020035:01falsefull129291A monetáris politikaA monetáris politikaA Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költségetési politika.

]]>A Bagoly mondja legközelebbi adásában Horváth Mihály a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza lesz a vendégünk. A yorki egyetem volt tanárát, illetve az Oxford korábbi kutatóját május másodikán egyebek mellett arról hallhatják majd, milyen célokat tűzhet ki maga elé a monetáris politika, milyen mértékű lenne az optimális infláció és hogyan hangolható össze a jegybanki és a költségetési politika.

]]>e495cd9d-ffcb-4cca-ace8-609084889857Thu, 02 May 2024 08:00:00 +020043:25falsefull128281A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásaA szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásaMrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.

]]>Mrva Marianna szociológussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének és a Fórum Intézetnek a kutatójával a lakosság kulturális fogyasztásáról beszélgetünk a Bagoly mondja podcastban. Azt a kérdést járjuk körbe, hogy ki az aktív és ki a passzív fogyasztó, mi a különbség az ún. otthoni kultúrafogyasztás és a házon kívüli között. Illetve hogy a társadalmi és demográfiai tényezők (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, szociális helyzet) hogyan hatnak a kultúrafogyasztókra. Érintjük azt is, hogy a szlovákiai magyarok miben hasonlítanak és miben térnek el a szlovák fogyasztóktól, és hogy az internet és a streaming-szolgáltatók veszik-e át a mozik, színházak helyét életünkben.

]]>1605125e-02a3-4c7a-b8df-77288b4f9bbfThu, 18 Apr 2024 08:00:00 +020028:11falsefull127271Nyelvi ideológiákról és metaforákrólNyelvi ideológiákról és metaforákrólAzon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.

Sebők Szilárd (1989)

Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:

https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf

]]>Azon túl, hogy értünk a nyelvünkön, felmerülhet a kérdés: vajon értjük-e a nyelvünket, illetve miről árulkodnak a nyelvről alkotott elképzeléseink. A Bagoly mondja második évadának második adásában Sebők Szilárd nyelvész volt a vendégünk. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusától a podcastünk hallgatói egyebek mellett megtudhatják, milyen tényezők határozzák meg a nyelvről való beszédet, mik azok a nyelvi ideológiák és metaforák.

Sebők Szilárd (1989)

Sebők Szilárd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet. 2016-ban ugyanitt doktorált általános nyelvészetből. Később városi karbantartóként dolgozott Szliácson, majd fordítóként helyezkedett el a Szlovák Köztársaság Hírügynökségénél (TASR). 2018-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Elsősorban fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tárgyakat oktat, illetve a magyart mint idegen nyelvet. Fő kutatási területe azonban a nyelvleírás módszertana, a nyelvi problémák, valamint a nyelvi ideológiák és metaforák. Kutatásainak eredményeit a Meta és nyelv: Kísérletek a nyelvleírás nyelvének leírására (2017) c. monográfiájában foglalta össze, amely online is elérhető:

https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kgn/META_ES_NYELV__TLAC_Sebok_Szilard.pdf

]]>e17b2fcc-4736-420f-86b7-688bfd3c48a7Thu, 04 Apr 2024 08:00:00 +020038:15falsefull126261A multietnikus nemzetállamA multietnikus nemzetállamA Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.

Szarka László (1953)

A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.


]]>A Bagoly mondja tudományos podcast második évfolyamának első adásában Szarka László történész volt a vendégünk, aki a multietnikus nemzetállamok kialakulásáról beszélt Kelet- Közép-Európában a 19–20. században. A beszélgetésben Szarka László felvázolta a nemzetállami törekvések okait a 19. századi Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában, és részletesen elemezte azokat a hibás politikai döntéseket, amelyek a kisebbségek elégedetlenségéhez, végül pedig az I. világháború kitöréséhez vezettek. A beszélgetésben szó volt többek között a birodalmak széteséséről és az új nemzetállamok, többek között Csehszlovákia létrejöttéről, valamint arról is, hogy mit jelentett mindez a kisebbségek számára.

Szarka László (1953)

A gyerek- és fiatalkorát Alsószeliben töltő, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végző, tudományos karrierjét azonban Budapesten elindító Szarka László jelenleg a Selye János Egyetem történelem tanszékének professzora és a Rubicon Intézet főmunkatársa. Intézményvezetőként és tudományszervezőként is jelentős eredményeket ért el. Történészként főként a szlovákok és a szlovákiai magyarok történetével, valamint a közép-európai kisebbségi kérdéssel foglalkozik. 2024-ben a Fehér Kettőskereszt Érdemrend harmadik fokozatát vette át Zuzana Čaputová köztársasági elnöktől.


]]>9a10aedc-0606-4a30-ad20-898fd14edfbbThu, 21 Mar 2024 09:00:00 +020032:59falsefull125251A demográfia mint tudományA demográfia mint tudományGyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.

Gyurgyík László

Szociológus, demográfus. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>Gyurgyík László demográfus voltaképpen egyszemélyes intézmény a szlovákiai magyar világban, hiszen ha bárki a szlovákiai magyarok demográfiájára kíváncsi, kizárólag őt kérdezi. A Bagoly mondja új adásában a demográfia alapvetéseiről, a demográfus mesterségéről, a népszámlálások történetéről beszél Vataščin Péter mikrofonja előtt.

Gyurgyík László

Szociológus, demográfus. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

]]>982d46bd-71bf-4fbd-8441-a1f1e065db6bThu, 28 Dec 2023 10:00:00 +020027:09falsefull124241A komáromi zsidóság sorsa 1938 és 1944 közöttA komáromi zsidóság sorsa 1938 és 1944 között1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.

Bajcsi Ildikó

Történész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei között kiemelt helye van az 1938 és 1945 közötti, ún. magyar idők feltárásának, különös tekintettel Komáromra és környékére.

]]>1944-ig a felvidéki zsidóság egyik központja Komárom volt. Arról, hogyan élte meg ez a közösség az első bécsi döntést és miben változott meg a sorsa a magyar uralom visszatértével, Bajcsi Ildikó történész beszél. Aki pedig kérdezi, Vataščin Péter.

Bajcsi Ildikó

Történész. A komáromi Selye János Egyetem egykori végzőse, aki PhD. fokozatát Egerben szerezte meg, jelenleg a budapesti Erőszakkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei között kiemelt helye van az 1938 és 1945 közötti, ún. magyar idők feltárásának, különös tekintettel Komáromra és környékére.

]]>7440092e-4c05-4aba-94a8-9fc24ed023a8Thu, 21 Dec 2023 07:00:00 +020025:59falsefull123231A komáromi Timóteus Árvaház történeteA komáromi Timóteus Árvaház történeteBár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter.


Galo Vilmos történész, történelemtanár

A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már többek között Tornalja és Komárom helytörténetével és a komáromi zsidóság sorsával is. Munkáit a témában való elmélyülés, az részletekre való odafigyelés jellemzi.

]]>Bár az árvaházak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, történetük mégis kevéssé feltárt és alig ismert. Ilyen a komáromi Timóteus Árvaház is, amelynek történetéről és általában az árvaházak történeti sajátosságairól Galo Vilmos történésszel beszélget Vataščin Péter.


Galo Vilmos történész, történelemtanár

A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. A múzeumban végzett munkája mellett foglalkozott már többek között Tornalja és Komárom helytörténetével és a komáromi zsidóság sorsával is. Munkáit a témában való elmélyülés, az részletekre való odafigyelés jellemzi.

]]>825aa744-c0f1-4059-b5b4-8fcb2fc9d9ffThu, 07 Dec 2023 10:00:00 +020023:29falsefull122221Irodalom és tudomány. A tudomány az oktatásbanIrodalom és tudomány. A tudomány az oktatásbanH. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval.

H. Nagy Péter (1967) 

Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.


A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi: 


H. Nagy Péter: A világjárvány feldolgozása az ismeretterjesztő irodalomban. Dunszt, 2021 január

https://dunszt.sk/2021/01/27/a-vilagjarvany-feldolgozasa-az-ismeretterjeszto-irodalomban/



H. Nagy Péter: Vírusstörténetek a tudománynépszerűsítő irodalomban. Dunszt, 2020 április https://dunszt.sk/2020/04/15/virustortenetek-a-tudomanynepszerusito-irodalomban/

]]>H. Nagy Péter ugyan irodalmár és a popkultúra kiváló kutatója, de számos olyan írása is ismert, amelyben a legújabb természettudományos ismereteket, illetve az azokkal foglalkozó munkákat népszerűsíti. A tudomány népszerűsítéséről és arról, hogyan lehet az irodalom alkalmas arra, hogy általa a tudomány eredményeit közelebb hozzuk a diáksághoz, Csanda Gábor beszélgetett a neves kutatóval.

H. Nagy Péter (1967) 

Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.


A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi: 


H. Nagy Péter: A világjárvány feldolgozása az ismeretterjesztő irodalomban. Dunszt, 2021 január

https://dunszt.sk/2021/01/27/a-vilagjarvany-feldolgozasa-az-ismeretterjeszto-irodalomban/



H. Nagy Péter: Vírusstörténetek a tudománynépszerűsítő irodalomban. Dunszt, 2020 április https://dunszt.sk/2020/04/15/virustortenetek-a-tudomanynepszerusito-irodalomban/

]]>3a7ac066-c297-42b3-a3cd-9b489b6c21feThu, 23 Nov 2023 09:00:00 +020036:41falsefull121211A két háború közötti szlovákiai magyar elitA két háború közötti szlovákiai magyar elitA szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát átmenteni az 1945 utáni időkre. A kutatóval erről Nagy Ildikó beszélget. 

Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:

Simon Attila. Maďarská (politická) elita v medzivojnovom Československu – náčrt témy. Forum historiae : časopis a portál pre históriu a príbuzné spoločenské vedy. Roč. 12, č. 1 (2018), s. 114–128. ISSN 1337-6861

https://www.forumhistoriae.sk/sk/clanok/madarska-politicka-elita-v-medzivojnovom-ceskoslovensku-nacrt-temy

]]>A szlovákiai magyar társadalomról és azon belül az elitről keveset tudunk. Simon Attilának az utóbbi években a két világháború közötti felvidéki magyar elitről végzett kutatásaiból azonban számos új, eddig nem ismert információt lehet leszűrni. Többek között arról, hogy az ország melyik régióiban élt az akkori értelmiség színe-java, de arról is, hogy a két háború közötti elit mennyire tudta magát átmenteni az 1945 utáni időkre. A kutatóval erről Nagy Ildikó beszélget. 

Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:

Simon Attila. Maďarská (politická) elita v medzivojnovom Československu – náčrt témy. Forum historiae : časopis a portál pre históriu a príbuzné spoločenské vedy. Roč. 12, č. 1 (2018), s. 114–128. ISSN 1337-6861

https://www.forumhistoriae.sk/sk/clanok/madarska-politicka-elita-v-medzivojnovom-ceskoslovensku-nacrt-temy

]]>2042c893-aa5e-4735-9839-f60fe57058c6Thu, 09 Nov 2023 07:00:00 +020031:51falsefull120201A szociológiai kutatásokról Lampl ZsuzsannávalA szociológiai kutatásokról Lampl ZsuzsannávalA szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szociológust. 

Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének a docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák-magyar kutatásokat is végzett. 

Online is elérhető írások Lampl Zsuzsannától

1. Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt, https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2023-3, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol-ii

2. Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-4

3. A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is) https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-3

4. The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-5

5. A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-4

6. A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-3

7. A 2018-as szlovákiai magyar idenitáskutatás elsődleges eredményei https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-1

8. A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2015-3

]]>A szociológia mint tudományág sokak számára elvont, nehezen értelmezhető fogalom. A szociológiai kutatások egyik fontos módszere, a közvélemény-kutatás azonban sokakat érint és sokakat is érdekel. A szociológus munkájáról, módszereiről és ezen belül is a közvélemény-kutatásokról, annak nehézségeiről és szépségéről is szól a Bagoly mondja új adása, amelyben Nagy Ildikó kérdezte Lampl Zsuzsanna szociológust. 

Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének a docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák-magyar kutatásokat is végzett. 

Online is elérhető írások Lampl Zsuzsannától

1. Beszédes adatok a 2023-as parlamenti választás előtt, https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2023-3, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol, https://ujszo.com/szalon/beszedes-adatok-a-politikarol-2023-bol-ii

2. Sajtó, televízió, rádió, internet. Részletek a szlovákiai magyarok 2021-es médiafogyasztásáról https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-4

3. A „hatalmas vonzerővel bíró ideál”, avagy a szabadidő létrejötte és alakulása Csehszlovákiában (is) https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2022-3

4. The Primary Results of the last Hungarian Identity Survey in Slovakia https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-5

5. A szlovákiai magyarok elvárásai a szlovákiai magyar politikusokkal szemben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2021-4

6. A szlovákiai magyarok választási magatartásának tendenciái https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-3

7. A 2018-as szlovákiai magyar idenitáskutatás elsődleges eredményei https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2019-1

8. A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának néhány vetülete korcsoportos megközelítésben https://forumszemle.eu/szemle-archiv/?szemle=2015-3

]]>fd1f2cb9-e738-45df-af42-ccf593b94ac6Thu, 26 Oct 2023 07:00:00 +020032:29falsefull119191A műfordítás misztériumaA műfordítás misztériumaJitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmánya jelent meg. A Bagoly mondja podcast-sorozatban saját műhelyébe enged bepillantást.

Jitka Rožňová (1976) költő, műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense. Magyar nyelvű szépirodalmat és irodalomtudományi munkákat fordít szlovákra. Többek között Márai Sándor, Kukorelly Endre, Monoszlóy Dezső munkáit tette közkinccsé szlovák nyelven. Kutatóként és egyetemi előadóként kreatív írással, esztétikai diszciplínákkal, műfordítással foglalkozik.

]]>Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmánya jelent meg. A Bagoly mondja podcast-sorozatban saját műhelyébe enged bepillantást.

Jitka Rožňová (1976) költő, műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense. Magyar nyelvű szépirodalmat és irodalomtudományi munkákat fordít szlovákra. Többek között Márai Sándor, Kukorelly Endre, Monoszlóy Dezső munkáit tette közkinccsé szlovák nyelven. Kutatóként és egyetemi előadóként kreatív írással, esztétikai diszciplínákkal, műfordítással foglalkozik.

]]>a7c860ac-d5f5-492b-81f4-af067939667fThu, 12 Oct 2023 07:00:00 +020032:01falsefull118181Az iszlamizmus indiszkrét bájaAz iszlamizmus indiszkrét bájaMit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.

Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a vizualitás kérdéskörével foglalkozik.



Kovács Attila néhány, online is elérhető munkája:

– Tiltótáblák között : ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemi Templom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387. 

https://www.academia.edu/79010083/Tilt%C3%B3t%C3%A1bl%C3%A1k_k%C3%B6z%C3%B6tt_ellen%C5%91rz%C3%A9s_%C3%A9s_szab%C3%A1lyoz%C3%A1s_a_jeruzs%C3%A1lemi_Templom_hegyen_Haramban


– Islamský reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.

https://www.academia.edu/8976258/Islamsky_reformizmus_a_radikalizmus_postavy_a_pojmy_Islamic_reformism_and_radicalism_Figures_and_terms_Bratislava_STIMUL_2010_in_Slovak_91_



]]>Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.

Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a vizualitás kérdéskörével foglalkozik.



Kovács Attila néhány, online is elérhető munkája:

– Tiltótáblák között : ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemi Templom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387. 

https://www.academia.edu/79010083/Tilt%C3%B3t%C3%A1bl%C3%A1k_k%C3%B6z%C3%B6tt_ellen%C5%91rz%C3%A9s_%C3%A9s_szab%C3%A1lyoz%C3%A1s_a_jeruzs%C3%A1lemi_Templom_hegyen_Haramban


– Islamský reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.

https://www.academia.edu/8976258/Islamsky_reformizmus_a_radikalizmus_postavy_a_pojmy_Islamic_reformism_and_radicalism_Figures_and_terms_Bratislava_STIMUL_2010_in_Slovak_91_



]]>3d31f6bc-edea-49b7-9492-1695445036d3Thu, 28 Sep 2023 07:00:00 +020038:19falsefull117171A könyv mint materiális hordozóA könyv mint materiális hordozóA nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.

Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzora. Elsősorban irodalomelméleti kérdésekkel, a populáris kultúrával, a kortárs magyar, cseh és szlovák prózával és a detektívtörténetekkel foglalkozik.

Online is elérhető írások Benyovszky Krisztiántól:

Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitra, 2019.

http://www.umjl.fss.ukf.sk/wp-content/uploads/2019/11/Benyovszky_Krisztian_Megkozelitesi_szempontok.pdf


Benyovszky Krisztián: A név mint paratextus a műfordítás gyakorlatában. Névtani Értesítő, 2021, 45–67. 

http://real.mtak.hu/141028/1/NE43_03_BK.pdf


Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción. Irodalmi Szemle, 2016, 7–8. sz., 11–20.

https://irodalmiszemle.sk/wp-content/uploads/2016/07/2016-07-08.pdf

]]>A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.

Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzora. Elsősorban irodalomelméleti kérdésekkel, a populáris kultúrával, a kortárs magyar, cseh és szlovák prózával és a detektívtörténetekkel foglalkozik.

Online is elérhető írások Benyovszky Krisztiántól:

Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitra, 2019.

http://www.umjl.fss.ukf.sk/wp-content/uploads/2019/11/Benyovszky_Krisztian_Megkozelitesi_szempontok.pdf


Benyovszky Krisztián: A név mint paratextus a műfordítás gyakorlatában. Névtani Értesítő, 2021, 45–67. 

http://real.mtak.hu/141028/1/NE43_03_BK.pdf


Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción. Irodalmi Szemle, 2016, 7–8. sz., 11–20.

https://irodalmiszemle.sk/wp-content/uploads/2016/07/2016-07-08.pdf

]]>129c80fa-55ea-48bb-b5ed-c1bc6b4fbd40Thu, 14 Sep 2023 07:00:00 +020032:24falsefull116161A magyar irodalom népszerűsítése SzlovákiábanA magyar irodalom népszerűsítése SzlovákiábanA Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.

Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, valamint több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének az igazgatója.

Online is elérhető írások Görözdi Judittól:

Görözdi Judit: Esterházy Péter „szlovák története”. In Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Szerk. Görözdi Judit, Balogh Magdolna. Budapest : Reciti Kiadó, 2022, 133–155. 

https://www.reciti.hu/2022/7403

  

Görözdi Judit: Esterházy Péter a közép-európai irodalmi kánonban – a szlovák példa. In Partitúra, XIV. évf. 2019/1, 39–50. 

http://www.partitura.fss.ukf.sk/?page_id=3006

 

Görözdi Judit: Pavel Vilikovský magyarul. In Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Szerk. Balogh Magdolna. Budapest: Reciti Kiadó, 2018, 93–104.

https://www.reciti.hu/2018/4962

]]>A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.

Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, valamint több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének az igazgatója.

Online is elérhető írások Görözdi Judittól:

Görözdi Judit: Esterházy Péter „szlovák története”. In Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Szerk. Görözdi Judit, Balogh Magdolna. Budapest : Reciti Kiadó, 2022, 133–155. 

https://www.reciti.hu/2022/7403

  

Görözdi Judit: Esterházy Péter a közép-európai irodalmi kánonban – a szlovák példa. In Partitúra, XIV. évf. 2019/1, 39–50. 

http://www.partitura.fss.ukf.sk/?page_id=3006

 

Görözdi Judit: Pavel Vilikovský magyarul. In Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Szerk. Balogh Magdolna. Budapest: Reciti Kiadó, 2018, 93–104.

https://www.reciti.hu/2018/4962

]]>2a9edaf9-06c9-48a5-8483-a6b0c792fe75Thu, 31 Aug 2023 07:00:00 +020033:50falsefull115151A jogfosztottság előzményei és lefolyásaA jogfosztottság előzményei és lefolyásaAngyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.


Online is elérhető írások Angyal Bélától a témához:

Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2019, 4. sz. 123–164.

https://forumszemle.eu/2019/12/18/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-1-resz/


Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 1. sz. 147–166.

https://forumszemle.eu/2020/04/06/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-2-resz/


Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 2. sz. 107–138.

https://forumszemle.eu/2020/06/12/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-3-resz/

]]>Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.


Online is elérhető írások Angyal Bélától a témához:

Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2019, 4. sz. 123–164.

https://forumszemle.eu/2019/12/18/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-1-resz/


Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 1. sz. 147–166.

https://forumszemle.eu/2020/04/06/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-2-resz/


Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 2. sz. 107–138.

https://forumszemle.eu/2020/06/12/adatok-a-szlovakiai-magyarok-csehorszagi-deportalasanak-tortenetehez-1946-1949-3-resz/

]]>0a464c56-ef48-4af7-8a76-d926ee38a85eThu, 17 Aug 2023 07:00:00 +020025:35falsefull114141Európai identitásEurópai identitásAz Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget Lampl Zsuzsanna a szerzővel, Öllös Lászlóval.

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Egyetem Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense, a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. 

Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.



A témához kapcsolódó, online is elérhető publikáció: 

Öllös László: Európai identitás. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. átdolgozott kiadás (Nostra Tempora, 27.) ISBN 978-80-89978-09-0


https://forumeshop.sk/termek/ollos-laszlo-europai-identitas-3/


http://www.kpes.ff.ukf.sk/wp-content/uploads/Ollos_Europai-identitas.pdf

]]>Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget Lampl Zsuzsanna a szerzővel, Öllös Lászlóval.

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Egyetem Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense, a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. 

Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.



A témához kapcsolódó, online is elérhető publikáció: 

Öllös László: Európai identitás. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. átdolgozott kiadás (Nostra Tempora, 27.) ISBN 978-80-89978-09-0


https://forumeshop.sk/termek/ollos-laszlo-europai-identitas-3/


http://www.kpes.ff.ukf.sk/wp-content/uploads/Ollos_Europai-identitas.pdf

]]>000984ca-c3cf-4d5f-bf5e-cf7267eefa49Thu, 03 Aug 2023 07:00:00 +020039:27falsefull113131Szent-Ivány József, a művelődésszervezőSzent-Ivány József, a művelődésszervezőSzent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.

Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő, művelődéstörténész. A szlovákiai magyar irodalmi élet kiemelkedő képviselője, több tucat kötet (versek, esszék, irodalmi portrék stb.) szerzője, az Irodalmi Szemle és a Kalligram egykori szerkesztője.


Online is elérhető írások Tóth Lászlótól a témához:

Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező (Somorja, 2016)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_Sk_032/?pg=0&layout=s

]]>Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.

Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő, művelődéstörténész. A szlovákiai magyar irodalmi élet kiemelkedő képviselője, több tucat kötet (versek, esszék, irodalmi portrék stb.) szerzője, az Irodalmi Szemle és a Kalligram egykori szerkesztője.


Online is elérhető írások Tóth Lászlótól a témához:

Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező (Somorja, 2016)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_Sk_032/?pg=0&layout=s

]]>48985180-e56d-49eb-a9f6-6f970d848e39Thu, 20 Jul 2023 07:00:00 +020040:09falsefull112121Magyar képviselők a pártállami csehszlovák parlamentbenMagyar képviselők a pártállami csehszlovák parlamentbenLőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mondja új adásában erről beszélgetett Popély Árpád történésszel Nagy Ildikó.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.


Ajánlott könyvek Popély Árpádtól:

Popély Árpád – Simon Attila (szerk.): „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020.

Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony, 2019.

https://www.academia.edu/60812827/Pop%C3%A9ly_%C3%81rp%C3%A1d_K%C3%A9t_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Csehszlov%C3%A1ki%C3%A1ban_A_szlov%C3%A1k_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_%C3%A9s_a_k%C3%A1rp%C3%A1tukr%C3%A1n_szojm_megv%C3%A1laszt%C3%A1sa_1938_1939_Pozsony_Kalligram_2019

Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2014.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_NostraTemp_20/?pg=0&layout=s

Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 2014.

http://mek.oszk.hu/06700/06746/06746.pdf

Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.

https://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf

Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006.

https://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf

]]>Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mondja új adásában erről beszélgetett Popély Árpád történésszel Nagy Ildikó.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.


Ajánlott könyvek Popély Árpádtól:

Popély Árpád – Simon Attila (szerk.): „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020.

Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony, 2019.

https://www.academia.edu/60812827/Pop%C3%A9ly_%C3%81rp%C3%A1d_K%C3%A9t_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Csehszlov%C3%A1ki%C3%A1ban_A_szlov%C3%A1k_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_%C3%A9s_a_k%C3%A1rp%C3%A1tukr%C3%A1n_szojm_megv%C3%A1laszt%C3%A1sa_1938_1939_Pozsony_Kalligram_2019

Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2014.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_NostraTemp_20/?pg=0&layout=s

Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 2014.

http://mek.oszk.hu/06700/06746/06746.pdf

Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.

https://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf

Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006.

https://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf

]]>3cf3ad6a-8fe5-405d-8224-a494add296d9Thu, 06 Jul 2023 07:00:00 +020036:58falsefull111111Papok a vádlottak padjánPapok a vádlottak padjánA második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús

bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.

A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református

lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila

történésszel.

Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum

Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási

területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:


A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök

életpályájának a megítéléséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2022, 4. sz., 61–76.

]]>A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús

bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.

A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református

lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila

történésszel.

Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum

Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási

területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.

A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:


A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök

életpályájának a megítéléséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2022, 4. sz., 61–76.

]]>02e5c698-e388-44e2-870f-bd9b445c2f0cThu, 22 Jun 2023 07:00:00 +020038:41falsefull110101EmlékjelekEmlékjelekL. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.

L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.

Online is elérhető publikációi:

L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: Neveitek e márványlapon…)


L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből – Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja–Komárom, 2011)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: Rítusok, jelek, szimbólumok.)


L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…" A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál – Interethnica 8. (Somorja–Dunaszerdahely, 2005)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: "Fába róva, földbe ütve…")

]]>L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.

L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.

Online is elérhető publikációi:

L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: Neveitek e márványlapon…)


L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből – Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja–Komárom, 2011)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: Rítusok, jelek, szimbólumok.)


L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…" A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál – Interethnica 8. (Somorja–Dunaszerdahely, 2005)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

(A keresőbe írják be: "Fába róva, földbe ütve…")

]]>ce2c83cc-4eb1-4394-8d06-e2d4914e572fThu, 08 Jun 2023 07:00:00 +020033:36falsefull1991Mit rejtenek az ŠtB iratai a szlovákiai magyarokról?Mit rejtenek az ŠtB iratai a szlovákiai magyarokról?Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójával.

Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója. Jelenleg a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

Bukovszky Lászlónak a témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:

Az Államvédelmi Hatóság (ŠtB) és az 1956-os magyar forradalom. In: Edita, Ivanicková–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Somorja–Pozsony, 2006, 75–81

https://neb.hu/asset/phpHlC3zo.pdf


https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

]]>Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójával.

Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója. Jelenleg a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.

Bukovszky Lászlónak a témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:

Az Államvédelmi Hatóság (ŠtB) és az 1956-os magyar forradalom. In: Edita, Ivanicková–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Somorja–Pozsony, 2006, 75–81

https://neb.hu/asset/phpHlC3zo.pdf


https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

]]>c959821c-fd99-4008-8437-1354c2fa5eefThu, 25 May 2023 07:00:00 +020036:26falsefull1881Márkanevek és fajtanevek kétnyelvű környezetbenMárkanevek és fajtanevek kétnyelvű környezetbenMárka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel.

Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. Fő kutatási területe a magyar–szlovák kétnyelvűség, emellett kisebbségi oktatási és helyesírási kérdésekkel is foglalkozik.

Online is elérhető publikációi:

A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2018, 2. sz., 49–60.

https://forumszemle.eu/2018/08/31/a-csehszlovakiai-es-szlovakiai-kisebbsegek-szemelynevhasznalatanak-szabalyozasa-1918-tol-napjainkig-kulonos-tekintettel-a-magyar-kisebbsegre/

The Use of Hungarian as a Minority Language in Municipal Offices in Southern Slovakia. Hungarian Studies, 2020, 1. sz., 133–146.

https://epa.oszk.hu/01400/01462/00060/pdf/EPA01462_hungarian_studies_2020_1_133-146.pdf

]]>Márka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel.

Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. Fő kutatási területe a magyar–szlovák kétnyelvűség, emellett kisebbségi oktatási és helyesírási kérdésekkel is foglalkozik.

Online is elérhető publikációi:

A csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek személynévhasználatának szabályozása 1918-tól napjainkig, különös tekintettel a magyar kisebbségre. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2018, 2. sz., 49–60.

https://forumszemle.eu/2018/08/31/a-csehszlovakiai-es-szlovakiai-kisebbsegek-szemelynevhasznalatanak-szabalyozasa-1918-tol-napjainkig-kulonos-tekintettel-a-magyar-kisebbsegre/

The Use of Hungarian as a Minority Language in Municipal Offices in Southern Slovakia. Hungarian Studies, 2020, 1. sz., 133–146.

https://epa.oszk.hu/01400/01462/00060/pdf/EPA01462_hungarian_studies_2020_1_133-146.pdf

]]>b77b8f71-8ab9-4583-8573-667f803bbadbThu, 11 May 2023 07:00:00 +020035:15falsefull1771A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköveA társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköveA társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve

A társadalmi bizalom témája elsőre elvontnak tűnhet. A Bagoly mondja podcast következő adásából, amelyben Mrva Marianna beszél a témáról, azonban kiderül, hogy amikor a társadalmi bizalomról beszélünk, valójában napjaink legégetőbb kérdéseit érintjük: a társadalmon belüli szolidaritás kérdésesét, a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot, vagy épp az összeesküvéselméletek terjedését. 

Mrva Marianna (1987) szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója. Fő kutatási témái a társadalmi bizalom és kohézió, valamint a szlovákiai magyarság kulturális élete. 


Legfrissebb publikációi: 

Mrva Marianna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának mintázatai. In: Mrva, Marianna (szerk.): Identitás – és támogatáspolitikák, kulturális fogyasztás és médiahasználat. Interdiszciplináris tanulmányok a szlovákiai magyar kulturális mezőről. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2022, 63-91 p.

https://forumeshop.sk/termek/mrva-marianna-ed-identitas-es-tamogataspolitikak-kulturalis-fogyasztas-es-mediahasznalat-interdiszciplinaris-tanulmanyok-a-szlovakiai-magyar-kulturalis-mezorol/


Mrva Marianna – Beke Zsolt: A kulturális ízlés társadalmi összefüggései a szlovákiai magyarok körében. REGIO 2022 (30. évf.) 1. szám, 94-110. p.

https://epa.oszk.hu/00000/00036/00109/pdf/EPA00036_regio_2022_01_094-110.pdf


Marianna Mrva: Fenomén spoločenskej dôvery na Slovensku (Pozsony, 2022)

https://sociologia.sav.sk/publikacie.php?id=3294

]]>A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve

A társadalmi bizalom témája elsőre elvontnak tűnhet. A Bagoly mondja podcast következő adásából, amelyben Mrva Marianna beszél a témáról, azonban kiderül, hogy amikor a társadalmi bizalomról beszélünk, valójában napjaink legégetőbb kérdéseit érintjük: a társadalmon belüli szolidaritás kérdésesét, a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot, vagy épp az összeesküvéselméletek terjedését. 

Mrva Marianna (1987) szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatója. Fő kutatási témái a társadalmi bizalom és kohézió, valamint a szlovákiai magyarság kulturális élete. 


Legfrissebb publikációi: 

Mrva Marianna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának mintázatai. In: Mrva, Marianna (szerk.): Identitás – és támogatáspolitikák, kulturális fogyasztás és médiahasználat. Interdiszciplináris tanulmányok a szlovákiai magyar kulturális mezőről. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2022, 63-91 p.

https://forumeshop.sk/termek/mrva-marianna-ed-identitas-es-tamogataspolitikak-kulturalis-fogyasztas-es-mediahasznalat-interdiszciplinaris-tanulmanyok-a-szlovakiai-magyar-kulturalis-mezorol/


Mrva Marianna – Beke Zsolt: A kulturális ízlés társadalmi összefüggései a szlovákiai magyarok körében. REGIO 2022 (30. évf.) 1. szám, 94-110. p.

https://epa.oszk.hu/00000/00036/00109/pdf/EPA00036_regio_2022_01_094-110.pdf


Marianna Mrva: Fenomén spoločenskej dôvery na Slovensku (Pozsony, 2022)

https://sociologia.sav.sk/publikacie.php?id=3294

]]>a9497124-7587-4885-b85d-1ac1d17658e6Thu, 27 Apr 2023 07:00:00 +020030:58falsefull1661A Felvidék fogalmárólA Felvidék fogalmárólA Felvidék fogalmáról

A Bagoly mondja podcast adásának aktuális vendége Liszka József etnológus, akivel Vataščin Péter beszélgetett. A beszélgetés témáját pedig egy olyan fogalom adja, amelyet naponta használunk: ez a Felvidék. De mit is jelent a Felvidék kifejezés egy etnológus számára, változik-e a fogalom jelentéstartalma és ha igen miért? Erre s más kérdésekre Liszka József ad választ. 

Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója, a Selye János egyetem docense. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

Liszka József néhány online is elérhető munkája:

Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

Liszka József: Národopis Maďarov na Slovensku - Interethnica 5. (Komárno-Dunaszerdahely, 2003)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

]]>A Felvidék fogalmáról

A Bagoly mondja podcast adásának aktuális vendége Liszka József etnológus, akivel Vataščin Péter beszélgetett. A beszélgetés témáját pedig egy olyan fogalom adja, amelyet naponta használunk: ez a Felvidék. De mit is jelent a Felvidék kifejezés egy etnológus számára, változik-e a fogalom jelentéstartalma és ha igen miért? Erre s más kérdésekre Liszka József ad választ. 

Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója, a Selye János egyetem docense. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

Liszka József néhány online is elérhető munkája:

Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

Liszka József: Národopis Maďarov na Slovensku - Interethnica 5. (Komárno-Dunaszerdahely, 2003)

https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/arcanum/forum-kisebbsegkutato-intezet-sajat-kiadvanyai/

]]>4a898f06-ee36-49b7-ab17-0ccd727d9b97Thu, 13 Apr 2023 07:00:00 +020026:40falsefull1551Jeruzsálem a szent városJeruzsálem a szent városJeruzsálem a szent város

Jeruzsálemben minden kőnek gazdája van, sőt hárman négyen mondják, hogy az övék – mondja Kovács Attila a Bagoly mondja Jeruzsálemről készült adásában. A neves vallástörténész beszél a három vallás viszonyáról, a palesztinokról és arról is, hogyan viszonyul hozzájuk Izrael, és hogyan az arab államok. 

Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a modernitás kérdéskörével foglalkozik.

 

Kovács Attila néhány online is elérhető munkája:

- Tiltótáblák között:ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemiTemplom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387.

https://www.academia.edu/79010083/Tilt%C3%B3t%C3%A1bl%C3%A1k_k%C3%B6z%C3%B6tt_ellen%C5%91rz%C3%A9s_%C3%A9s_szab%C3%A1lyoz%C3%A1s_a_jeruzs%C3%A1lemi_Templom_hegyen_Haramban

 - Islamsky reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.

https://www.academia.edu/8976258/Islamsky_reformizmus_a_radikalizmus_postavy_a_pojmy_Islamic_reformism_and_radicalism_Figures_and_terms_Bratislava_STIMUL_2010_in_Slovak_91_p

]]>Jeruzsálem a szent város

Jeruzsálemben minden kőnek gazdája van, sőt hárman négyen mondják, hogy az övék – mondja Kovács Attila a Bagoly mondja Jeruzsálemről készült adásában. A neves vallástörténész beszél a három vallás viszonyáról, a palesztinokról és arról is, hogyan viszonyul hozzájuk Izrael, és hogyan az arab államok. 

Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a modernitás kérdéskörével foglalkozik.

 

Kovács Attila néhány online is elérhető munkája:

- Tiltótáblák között:ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemiTemplom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387.

https://www.academia.edu/79010083/Tilt%C3%B3t%C3%A1bl%C3%A1k_k%C3%B6z%C3%B6tt_ellen%C5%91rz%C3%A9s_%C3%A9s_szab%C3%A1lyoz%C3%A1s_a_jeruzs%C3%A1lemi_Templom_hegyen_Haramban

 - Islamsky reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.

https://www.academia.edu/8976258/Islamsky_reformizmus_a_radikalizmus_postavy_a_pojmy_Islamic_reformism_and_radicalism_Figures_and_terms_Bratislava_STIMUL_2010_in_Slovak_91_p

]]>6d83c0e6-ceb1-418c-ad1e-7311287ef599Thu, 30 Mar 2023 08:00:00 +020031:02falsefull1441Irodalom és szerelemIrodalom és szerelemMészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

 

Ajánlott könyvek Mészáros Andrástól:

Mészáros András: Arisztotelész esete Phyllisszel. Előadások a szerelemfilozófia köréből. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 1993. 

Mészáros András: Idő által homályosan. Filozófia és irodalom. Pozsony, Kalligram, 1999. 

Mészáros András: Nem alszom…. Phoenix Library, 2021. 

]]>Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is. 

 

Ajánlott könyvek Mészáros Andrástól:

Mészáros András: Arisztotelész esete Phyllisszel. Előadások a szerelemfilozófia köréből. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 1993. 

Mészáros András: Idő által homályosan. Filozófia és irodalom. Pozsony, Kalligram, 1999. 

Mészáros András: Nem alszom…. Phoenix Library, 2021. 

]]>ef27fc60-35ad-444c-9d01-b3cb6ded3c8cThu, 16 Mar 2023 08:00:00 +020035:03falsefull1331Az elbeszélt történelemrőlAz elbeszélt történelemrőlA történetírás egyik legújabb és egyben legnépszerűbb módszere az oral history, vagyis az elbeszélt történelem. Kőrös Zoltán az utóbbi években mintegy 500 szlovákiai magyar személlyel vett fel több mint 2500 órányi ilyen beszélgetést többek között a hadifogságról, a magyar időkről, a kollektivizálásról és sok érdekes egyéni sorsról. Hogyan készül az oral history és mit lehet belőle megtudni, mi az, ami még a tapasztalt kérdezőt is meglepi. Ilyen és hasonló témákról beszélget a Bagoly mondja következő adásában Vataščin Péter a Fórum Intézet levéltárosával, Körös Zoltánnal. 

Ajánlott linkek:

·       Kőrös Zoltán publikációi a Fórum Intézetben: https://forumeshop.sk/?s=Koros+Zoltan

·       Nyugati Fogságban dokumentumfilm: https://youtu.be/cqH-rOM-F1I

·       Muszkaföldön dokumentumfilm: https://youtu.be/HYQo3zrU52c

]]>A történetírás egyik legújabb és egyben legnépszerűbb módszere az oral history, vagyis az elbeszélt történelem. Kőrös Zoltán az utóbbi években mintegy 500 szlovákiai magyar személlyel vett fel több mint 2500 órányi ilyen beszélgetést többek között a hadifogságról, a magyar időkről, a kollektivizálásról és sok érdekes egyéni sorsról. Hogyan készül az oral history és mit lehet belőle megtudni, mi az, ami még a tapasztalt kérdezőt is meglepi. Ilyen és hasonló témákról beszélget a Bagoly mondja következő adásában Vataščin Péter a Fórum Intézet levéltárosával, Körös Zoltánnal. 

Ajánlott linkek:

·       Kőrös Zoltán publikációi a Fórum Intézetben: https://forumeshop.sk/?s=Koros+Zoltan

·       Nyugati Fogságban dokumentumfilm: https://youtu.be/cqH-rOM-F1I

·       Muszkaföldön dokumentumfilm: https://youtu.be/HYQo3zrU52c

]]>15a9e1d9-43d5-41d2-b8c3-caec54095030Thu, 02 Mar 2023 09:00:00 +020026:55falsefull1221A szlovák-magyar vegyes házasságokrólA szlovák-magyar vegyes házasságokrólA szlovákiai magyarság száma folyamatos csökken, amely fogyás mögött a demográfusok elsősorban az asszimiláció jelenségét látják. De mi az oka az asszimilációnak, és tényleg a vegyesházasságok lennének a ludasok benne. Erről, és arról is tehetünk-e valamit a vegyesházasságok negatív következményei ellen beszélgetett Bagoly mondja podcast első adásában Gyurgyík László demográfussal Nagy Ildikó. 

Gyurgyík László szociológus-demográfus kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

Ajánlott linkek:


]]>A szlovákiai magyarság száma folyamatos csökken, amely fogyás mögött a demográfusok elsősorban az asszimiláció jelenségét látják. De mi az oka az asszimilációnak, és tényleg a vegyesházasságok lennének a ludasok benne. Erről, és arról is tehetünk-e valamit a vegyesházasságok negatív következményei ellen beszélgetett Bagoly mondja podcast első adásában Gyurgyík László demográfussal Nagy Ildikó. 

Gyurgyík László szociológus-demográfus kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Gyurgyík László az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. Az egyik alapító tagja Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.

Ajánlott linkek:


]]>fec607e1-841f-4f9d-af6c-082493d53341Thu, 16 Feb 2023 09:00:00 +020034:23falsefull1111ELŐZETES: Vegyesházasságok, asszimilációELŐZETES: Vegyesházasságok, asszimilációA Bagoly mondja, a Fórum Intézet tudományos podcastja. Az első részt 2023. február 16-án publikáljuk. Gyurgyík Lászlóval Nagy Ildikó beszélget a szlovákiai magyarok demográfiájáról és asszimilációjáról vegyesházasságok útján is.

]]>A Bagoly mondja, a Fórum Intézet tudományos podcastja. Az első részt 2023. február 16-án publikáljuk. Gyurgyík Lászlóval Nagy Ildikó beszélget a szlovákiai magyarok demográfiájáról és asszimilációjáról vegyesházasságok útján is.

]]>5a9574aa-78d9-493a-a216-a9e15ed68b82Wed, 15 Feb 2023 13:00:00 +020000:26falsetrailer1111