A 100 milliárd forint árbevételű BioTechUSA-cégcsoport tisztán magyar családi cégként hazánkban piacvezető, de Európában is az egyik legjelentősebb versenyző – az étrend-kiegészítők piacán ma már 104 országban van jelen. Feltűnő, hogy a cég működésében mind a PR- és vállalati kommunikáció, mind a társadalmi felelősségvállalás és az edukáció kiemelt szerepet tölt be. Milyen üzleti filozófia és stratégia áll emögött, hogyan dől el, hogy melyik márkával kiket, milyen ügyeket és hogyan támogatnak? Mi a kommunikáció feladata a vállalatnál, mik a legfontosabb tervezett elemek, ezekről és más érdekességekről is beszélünk Danival a műsor második részében.

Az adás első részében Fischer Gáborral arról beszélgetünk, milyen trendek határozzák meg a következő évek műsorstratégiáját, milyen szerepet játszik a technológia, valamint a nemzetközi formátumok adaptálása.

A nézői szokások tartalomkészítői szemszögből való áttekintése után megnézzük, hogyan változtak a hirdetői szokások 2025-ben, mik voltak a hirdetők legfontosabb szempontjai a TV-s piacon és a digitális platformokon. Szó lesz arról is, milyen előnyökkel jár egy hirdetőnek a széles portfólió, mit tud hozzátenni egy saleshouse az ügynökségi tervekhez, vannak-e közös online–TV csomagok, valamint hogyan változnak 2026-ban a TV-s árak. Többek között erről is beszélgetünk Kosaras Klaudiával az adás második részében.

A 2025-ös hazai Effie Platina díjat a McDonald’s The VR Mekis kedvence kampánya nyerte. Ez a kampány három Arany Effie-t is elhozott, és a zsűri egyhangú döntése alapján bizonyult az év leghatékonyabb kommunikációs teljesítményének.

A Feat lett az Év Ügynöksége, három Arany és a Platina Effie-t is ők nyerték. Mennyire fontos egy ilyen elismerés, mi volt az üzleti cél és a célcsoport, mi kell ahhoz, hogy ennyire komplex kampányt flottul lebonyolítsanak. A kampány kreatív oldaláról, a stratégiai döntésekről, valamint az ügyfél–ügynökség együttműködésének dinamikájáról is beszélgetünk az adás második részében Dáviddal és Attilával.

A kreatív ipar helyzetéről, kihívásairól Kassitzky Attilával, a Lounge Design ügyvezetőjével és Radovics Péter kreatív igazgatóval beszélgetünk. Értékelik-e az ügyfelek az egyediséget, unikális ötleteket? Miben lehet mérni egy kreatív ügynökség sikerét, számítanak-e a díjak?

Hány év alatt jutottunk el erre a szintre, még milyen növekedési potenciál van benne, milyen káros következményei lehetnek, ha nem szabunk határt, illetve visszafordítható-e? A technológiai fejlődés mellett milyen pszichológiai okai vannak az egyre növekvő digitális tartalomfogyasztásnak és ezen belül a videós tartalmaknak? Többek között ezeket a témákat feszegetjük az adás első részében Mészáros Józseffel, a Cognative Piackutató Kft. ügyvezető igazgatójával.

Október közepén újra rádiós konferenciát szervezett a MiértRádió? Egyesület, ahol ügynökségi és ügyféloldalról jött szakembereknek mutatták be a rádiós médium erejét és szerepét a médiamixben.

Megtudhattuk, hogy bár már 100 éves médiumról beszélünk, még mindig szívesen használják a hirdetők, sőt az elmúlt négy évben folyamatosan nő a szerepe, hiszen a helyhez kötöttsége megszűnt, egyre többen hallgatják online is.

Ezekről lesz szó az adás második részében Nagy Marcellel, a MiértRádió? projektvezetőjével és Kapitány Jánossal, az Atmedia rádió-operatív és non-spot értékesítési vezetőjével.

A Vince Magazin es rendezvényei sokat tesznek a borkultúra népszerűsítéséért. Mennyire lehet formálni az ízlést, mi alapján lehet objektívan rangsorolni egy bort,  milyen trendek vannak Magyarországon, lehet-e, szükséges-e edukálni az embereket? Milyen most a magyar borászatok helyzete, mi a legnagyobb problémájuk, és miben segíthet a kommunikáció? Ez a második rész témája.

Az adás második részében Hidvégi Zoltánnal arról lesz szó, hogy mennyire innovatív ma a film, a reklámfilmgyártás. Mennyire telített a piac, miért van létjogosultsága a nemzetközi terjeszkedésnek, és mennyire érte meg invesztálni az AI-ba? Hogyan segíti a munkájukat, mennyire növelheti egy gyártó cég versenyképességét? Hogyan látja a következő évek trendjeit?

A műsor második részében Nórával és Bélával, a két első helyezettel beszélgetünk arról, hogy hol van a PR, illetve a marketing helye a céges struktúrában, van-e átfedés, hogyan alakult ez a K&H-nál, illetve a Magyar Telekomnál. Szó lesz arról is, hogy kinek mi a felelősségi köre, mennyire vannak közel a cégvezetéshez és milyen kihívásokat látnak maguk előtt, de arra is fény derül kinek melyik a kedvenc reklámja.

A Covid, a home office lehetősége alapvetően megváltoztatta a munkavállalói elvárásokat. Bebizonyosodott, hogy sok feladatot bárhonnan el tudunk végezni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy szükség van-e irodára, hogyan alakult át az utóbbi években az irodapiac. Mit kell nyújtani ma egy versenyképes ingatlanbefektetőnek, és mi az elvárás a céges oldalon, a kreatív munkakörnyezet segíthet-e ez elmagányosodás ellen. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gereben Mátyással.

Sokat beszélünk a fenntarthatóság, a zöldítés, a károsanyag kibocsátás-csökkentés szükségességéről. Hol tart most ez a folyamat? Szabályozással, büntetéssel, vagy gazdasági eszközökkel lehet ösztönözni? Milyen szerepe van az edukációnak, kommunikációnak erre a folyamatra. Ezekről a kérdésekről beszélünk Tóth Leventével.

A műsor második felében Garam Tamással, a Sziget Zrt. marketingigazgatójával arról beszélgetünk, változtak-e a fesztiválozási szokásaink, hogyan fesztiváloznak a fiatalok, és milyen változások lesznek az idei Szigeten.

A műsor második felében arról lesz szó, hogy vajon fenntarthatóság szempontjából jót tesz-e a digitális fókusz. Van-e a digitális tevékenységeinknek karbonlábnyoma és ha igen, akkor hogyan mérhető. Huszics György, a Carbon Crane társalapító-ügyvezetője a vendégünk.

A második részben az idei ESG Summit három szereplőjével készült rövid beszélgetéseket hallhatjátok. Nagy Zsuzsa, az EON Energiamegoldások Kft. ügyvezetője, Gyimesi Anna Flóra, a Mastercard area marketing managere és Ferenczi Gergely, az Opten KFT. üzletágigazgatója válaszolt a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre.

Sokan kötelező rossznak gondolják, sokan pedig azért kampányolnak, hogy nemcsak a jogszabályok miatt kell/érdemes ezzel foglalkozni.

Jövő héten kerül megrendezésre az ESG Summit szakmai konferencia, ahol rengeteg szakértő, vállalati vezető, civil szervezet fogja a fenti kérdéseket is boncolgatni.

A műsor első részében Tomaj Zsófival beszélgetünk arról, hogy hogyan épült be ez a gondolkodás a cégek mindennapjaiba; milyen terhet ró rájuk a megfelelési kötelezettség, hogyan tudják a cégek a versenyképesség javítására felhasználni a tudást, amit ebbe a területbe fektettek.

A beszélgetés második részében Rimóczi Oszkárral, az ESG Summit egyik tartalmi felelősével beszélgetünk arról, hogy mik a legfontosabb, legvitatottabb kérdések a fenntarthatóság témakörében.

A Kifli.hu a magyar piac legnagyobb forgalmú online FMCG-webshopja, így jó rálátása van arra, hogy mit hogyan vásárolunk. Mennyit költ átlagban egy fogyasztó havonta? Az élelmiszeren kívül mik a toptermékek? Az árak mellett még milyen szempontok számítanak a fogyasztóknak, és hogyan viszonyulnak a saját márkás termékekhez? Többek között erről beszélgetünk Szalma Ritával az adás második részében.

Ha a főbb arányok változatlanok is, de a technológia fejlődése, a mesterséges intelligencia előretörése, az automatizált rendszerek folyamatos térnyerése okozhat még meglepetést, e mellett folyamatos tanulásra kényszerítenek minket. Ádámmal az IAB frissen kinevezett elnökével a 2025-ös várakozásokról, piaci trendekről beszélgetünk.

Weiler Péter egy hirtelen ötlettől vezérelve eljatszott a gondolattal, hogy mi mindent lehetne az AI-tól megkérdezni es miket válaszolna. Az eredményt óriásplakátokon örökítette meg. Többen többféleképpen értelmezték a plakátokat, hiszen gyorsan érkezett is rá reakció, méghozzá az egyik legnagyobb hazai vállalattól.

A BioTechUSA ma több mint 100 országban van jelen, a 90 milliárd árbevételű tisztán magyar családi cég hazánkban piacvezető, de Európában is az egyik legjelentősebb versenyző az étrend-kiegészítők piacán. Egy ilyen siker nem elérhető egy jó termék nélkül, de mi kell még hozzá? Ha pedig elég sikeres vagy és jól megy a cég, akkor kötelességed-e ebből valamit visszaadni a környezetednek? Mi a felelősséged? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Pintér Dániel Gergővel a műsor második részében.

Eddig azt is gondolhattuk, hogy ez csak az alacsonyabb költségeknek volt köszönhető, most pedig innovációval, modern technológiai megoldásokkal próbálunk szintet lépni és újabb produkciókat Magyarországra csábítani.

Az adás első részében arról beszélgetünk Szabolccsal, hogy mit keresnek a filmes produkciók, mit tudunk mi nyújtani, miért érdemes nekik Magyarországra jönni és mitől különleges a United Illusions virtuális stúdió. Hogyan illeszkedik a hagyományos filmgyártásba, és milyen üzleti stratégiára építenek.

Cégek, webshopok, szolgáltatások, médiumok szeretnének minél hatékonyabban eljutni a célcsoportjukhoz. Emiatt készítenek reklámokat, ötletes kreatívokat és keresik a csatornákat a fogyasztók felé. Van-e relevanciája annak, hogy milyen tartalmat gyártunk, vagy egy technológia által vezérelt világban az AI és az algoritmusok mindent megoldanak.

Erről és egyéb érdekességekről beszélgetünk az adás második részében Lencsés Dáviddal a Marquard Media korábbi digitális igazgatójával, az Infinite AD ügyvezető-tulajdonosával.

A műsor második részében a témánk, hogy mennyire vagyunk óvatosak a kibertérben. Mire figyeljünk, lehetünk-e teljes biztonságban magánemberként, illetve cégtulajdonosként? Mik a legjellemzőbb trükkök, csalások és mire érdemes figyelni?

Mit jelent ma tartalomgyártónak lenni? Milyen jelentőséggel bírnak a médiában? Mekkora rajongótáborral rendelkeznek és miképpen képesek eljuttatni a márkaüzeneteket feléjük? Csiszár Gergő, a Post For Rent Group alapító tulajdonosa válaszol a kérdésekre.

A műsor második részében arról beszélgetünk, hogy hogyan változtak az utazási szokások az elmúlt egy évben, mik a kiemelt utazási időszakok, van-e értelme egyáltalán főszezonról utószezonról beszélni. Desztinációt, vagy jegyárat választunk? Trendkövető vagy trendszetter egy mai modern légitársaság? Mennyire összeegyeztethető a repüléssel a fenntarthatóság? Radó Andrással, a Wizzair kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetőjével beszélgetünk.

A műsor második felében Mammusits Péterrel, a Lounge Communitatiton ügyvezetőjével az aktuális PR-kihívásokról, digitális kommunikációról és kríziskommunikációról beszélgetünk.

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a MiértRádió? iparági összefogás a Nagy Rádiós Nap konferenciát, amelynek a célja az volt, hogy felhívja a hirdetési döntéshozók figyelmét a rádióban, mint hatékony marketingkommunikációs eszközben rejlő lehetőségekre.

A konferencián elhangzott legfontosabb üzenetekről, az elmúlt év tanulságairól beszélgetünk az adás második részében Nagy Marcell-lel, a MiértRádió? iparági összefogás projektmenedzserével és Gesztesi Gáborral, a Diego marketingigazgatójával.

Az elmúlt néhány évben a márkaüzenet is változott, hiszen a Mastercard ma már nem egy kártyakibocsátó cégnek kommunikálja magát, sokkal inkább digitális szolgáltatóként van jelen piacon. Szalkai Rékával arról beszélgettünk, hogy egy ennyire erős márkakommunikációs stratégia hogyan szolgálhatja az üzleti célokat, milyen piacon átívelő ügyek mellé áll a márka, mit tesznek a környezettudatosság és általában a tudatosság, az edukáció növelése érdekében.

2024-ben 3. alkalommal készült el a Signiture40 top trade- és márkamenedzsereket, valamint kommunikációs szakembereket gyűjtő és értékelő lista, amelynek célja a jövő marketing-döntéshozó reménységeinek felkutatása, elismertetése. Az adásban Vaszary Ádám, a Signature40 alapítójával, Harmati Tamással, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kereskedelmi marketingvezetőjével, Zámbó Szabinával, a K&H marketingkommunikációs menedzserével és Bíró Borival, a Yettel kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.

Zsófival és Zsuzsával beszélgetünk arról, hogy mennyire fontos, hogy hol és milyen fókusszal van jelen a céges struktúrában a marketing és a kommunikáció. Előny-e ha nagyon közel van az első számú vezetőhöz? Verseng-e a két terület, vagy jól megvan egymás mellett? 

Mennyire fontos, hogy a cégvezetés ne csak egy költséghelyet lásson, és hogy cégen belül hogyan képviseljük a terület érdekeit?

Egy-egy befolyásos vezető mennyire tudja az egész szakma érdekeit képviselni, és hogyan tud példaképpé válni a fiatalok, az utánpótlás számára? Mennyire tud egy-egy nagy cég a fiatalok szakmai műhelyévé válni, mint anno az ügynökségek?

A második részben Brandt Zoltánnal beszélgetünk kutatási célokról, stratégiaalkotásról. Milyen módszerekkel dolgozik a memetika? Mik azok a mémek?

Hogyan tudjuk az üzleti döntéshozatalba beépíteni, ha tudjuk, hogy mit gondolnak rólunk, a márkánkról az emberek?

A Yettel éppen két éve váltotta le a Telenor márkanevet, de vajon ez hogyan befolyásolta az elmúlt két év stratégiáját, és mi várható a következő egy-két évben a márkánál? Mennyire érkezhet határozott elképzelésekkel egy új kommunikációs igazgató miben mérik az eredményességét?

Két eltérő célcsoportnak szóló, nagyságát tekintve is különböző fesztivál képviselőjével beszélgettünk. A sok különbség mellett ugyanakkor mindkettőre igaz, hogy több éve tudatosan építik a márkát, pontosan tudják, hogy kihez akarnak szólni és milyen élményt kívánnak adni a fesztiválozóknak. Nem véletlen, hogy egyre több jegyet adnak el elővételben olyankor, amikor még a fellépők neve sem ismert. Mit ígér a résztvevőnek egy fesztivál – erről és sok más érdekességről beszélgettünk Orsival és Tamással.

Az adatvezérelt marketing a cégek számára a pontos célzást, a mérhetőséget és direkt sales támogatást jelenti. Ugyanakkor a személyiségi jogok, a fogyasztók védelme egy szigorú, sőt egyre szigorúbb szabályozást eredményez. Ilyen körülmények között mik a lehetőségek, merre megy a piac?

Ez ugyanis az ESG summit konferencia mottója, az eseményt június 20-án rendik, és az ESG-vel, a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel foglalkozik. Szabolcs és Oszkár a konferencia tartalmi felelőse, de nem ez a fő tevékenységük. Mindketten olyan tanácsadó céget gründolnak, amelynek a feladata és a célja a fenti tevékenységeket hasznosan beépíteni az üzleti működésbe. Úgy megfelelni az ESG-törvénynek, hogy az ne csak egy kötelező rossz legyen.

A fenntarthatóság, a környezetvédelem mind az üzleti életben, mind a kommunikációs világban hot topic, de most már törvényben is szabályozzák, ezért sem mindegy, hogy kezdetben a nagy cégek, aztán a kkv-k hogyan tudják ezt előnyükre fordítani ezt a kötelezettséget.

Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogy mit szabályoz, kire vonatkozik az ESG-törvény.

Hogyan hozható össze egy bizniszszemléletű, felgyorsult, profitorientált világgal ez a gondolkodás. Gond-e, ha egy kereskedelmi lánc egyre több üzletet nyit és vásárlásra ösztönöz?

Mik a legfontosabb célok, amiket a cégeknek ki kell tűzniük, hogy a működésük környezettudatos, fenntartható legyen? Mit jelent a greenwashing? Sok kérdés, amire sokszor nem fehér vagy fekete a válasz, de mindenképpen érdemes róla beszélni. Mi is ezt tesszük június 20-án az Akváriumban az ESG Summiton. Gyere el, gondolkozz velünk!

Nem mindegy, hogy ki milyen üzleti stratégiával lép ki a piacra, vagy alakítja át az üzletmenetét és kíván megfelelni a megváltozott fogyasztási szokásoknak. Még bonyolultabb a feladat két olyan nagy múltú cég esetében, ahol úgy kell fejleszteni és kiszolgálni a vevőket, hogy egyszerre tudjanak megfelelni a régi, idősebb és az új, fiatal, újdonságra, digitalizációra nyitott fogyasztóknak is. Erről kérdezzük Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját és Nemes Gábor Györgyöt, a Magyar Posta Zrt. lakossági értékesítési és pénzforgalmi igazgatóját.

A Digiméter idén már negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. Kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás. A témában a vendégünk Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője.

A beszélgetés második részében Knapcsek Katalinnal a 10 éves KNK kommunikációs ügynökség ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy az AI növelheti-e egy ügynökségnél a kreativitást, mit tudnak kezdeni a felszabadult idővel. Miben más most egy kommunikációs ügynökséget vezetni, mint 10 évvel ezelőtt? Mi jellemzi a Z-generációs munkaerőt? Hogyan viselkednek versenyhelyzetben, mik a legfontosabb szempontjaik a munkahelyválasztásnál? Mi motiválja őket az anyagi juttatáson kívül?

A műsor másodk felében Bujáki Zsolttal beszélgetünk, aki egy új autós konferencia szervezésébe vágta a fejszéjét. Megtudhatjuk, miben lesz más ez a konferencia, milyen aktuális témákat feszeget, mi foglalkoztatja most az autós szektort.

Új szereplő jelent meg az e-commerce piacon, a Temu, amelyet 2022-ben alapítottak az USA-ban. A Nasdaqon jegyzett, sanghaji székhelyű PDD Holdings Inc. leányvállalata Magyarországon 2023 végén jelent meg, és a GKID januári felméréséből tudjuk, hogy a növekedés itthon is robbanásszerű volt. Míg tavaly szeptemberben a külföldről is rendelő vásárlók 0,5%-a választotta a Temut, addig ez az arány decemberre már elérte a 29%-ot. Egy másik felmérés szerint a hazai e-kereskedők 52%-a tapasztalt árbevétel-csökkenést a Temu megjelenése óta.

A Temu fejlett adatelemzési képességei megjósolják, hogy a vásárlási trendek hogyan alakulnak, az úgynevezett „next-gen” gyártás a valós idejű kereslet-előrejelzésre támaszkodik, tehát a gigantikus büdzsé mellett korszerű technológia is segíti a piacra lépést.

Ezenfelül hatékonyan használja a legkorszerűbb marketingtechnikákat: kiemelkedő ügyfélélményt biztosít, állandó promóciókkal, hűségprogrammal operál, fejlett effiliate rendszert vezetett be. 

Hatalmas pénzzel és agresszív stratégiával lépett a piacra, ami alapvetően változtathatja meg a webshopok életét.

Palocsay Gézával, a GLS kelet-európai stratégiai igazgatójával elemeztük a helyzetet. Ki mindenkire veszélyes a Temu, mit lehet ellene tenni? Hogyan hat a logisztikai piacra? Milyen kihívások elé állítja a szereplőket? Várható-e, hogy egy gyorsan kipukkanó lufit látunk magunk előtt, vagy érdemes berendezkedni az együttélésre és felvenni a kesztyűt?

Az adás második részében Madar Norberttel, a GKID vezető tanácsadójával arról beszélgetünk, hogy a legnagyobb e-commerce szereplők listájában hogyan alakítja át és vajon hányadik helyre aspiráns az új gigaszereplő.

A 18 éves e-ker piac nem zárt jó évet 2023-ban. Vajon felelős-e ezért a Temu, vagy az elmúlt pár év növekedése után a gazdasági recesszió, az infláció okozta keresletcsökkenés látszik meg a webshopok forgalmán?

Mely szektor viszi el a pálmát az online kereskedelmi térben, miket vásárolunk online és miben tudnak fejlődni a hazai e-kereskedők?

A PR szerepe talán igazságtalanul háttérbe szorult, de az elmúlt pár évben mintha történt volna valami. Sokkal intenzívebb jelenlét, kommunikáció jellemzi a szakterületet. A cipész elkészítette saját cipőjét is. Mi történt? A PR-szakma sajátosságairól, jelenlegi helyzetéről a marketing- és kommunikációs szakmán belül, valamint a vállalati hierarchiában betöltött pozíciójáról is beszélgetünk Sztaniszláv Andrással.

Az adás második részében Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere mondja el, jelenleg milyen szerepe van egy cég életében a BTL-költéseknek. Mik az aktuális trendek, milyen céllal csinál egy cég rendezvényt, mik az elvárások? Milyen volt a 2023-as év év és mit várhatunk 2024-ben? Míg a klasszikus médiaköltések területén a médiatervezésben, a fogyasztók elérésében egyre nagyobb szerepet kap az AI és a különböző technológiai fejlesztések, addig a BTL rendezvényvonalon inkább egy élményvezérelt marketingé a főszerep.

Utána Márton Szabolccsal, az Indamédia ügyfélélményért felelős igazgatójával a napi.hu átcímkézése kapcsán arról beszélgetünk, hogy a brand milyen hatással van az olvasottságra; hogyan fogyasztunk online tartalmakat és milyen preferenciáink vannak?

A műsor második részében Guzsaly Péterrel, a Skool a partnerkapcsolati vezetőjével beszélgettünk arról, hogy miért fontos hogy egyre több lány dolgozzon az IT területén.

A Skool 2014 óta segíti a gyermekek bekapcsolódását a számítógépes kódolás világába, és az indulása óta több mint 6000 lánynak mutatták meg a kódolás izgalmas világát. Felmérések szerint ezres nagyságrendben kacérkodnak a gondolattal, hogy a technológiai szektort választják első munkahelyként.

Kik ezek a 18–25 éves fiatalok, milyen munkához, munkahelyhez kapcsolódó vágyak, célok motiválják őket, hogyan tekintenek a munkára, a munkahelyre, a munkáltatóra? Milyen kommunikációs csatornákon érjük el őket, merre indulnak, amikor az első állásukat keresik?

Mind a részvételben mind az edukációban a nagy cégeknek kiemelt szerepük van.

Kérdés, hogy ez a figyelem egész évben adott, vagy csak év végén? KInek a feladata tenni, azért, hogy élhetőbb, fenntarhatóbb legyen a környezetünk?

Ezeket a témákat járjuk körül a december 6-i adásban, két teljesen más iparágban tevékenykedő, de a környezetünkért tenni akaró és a tudatosságot hirdető nagyvállalattal. Az első blokkban Kazatsay Eszterrel, a Penny Magyarország kommunikációs vezetőjével és Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával beszélgetünk arról, hogy miközben az egyik oldalon óriási a pazarlás, a másik oldalon milliók éheznek, nélkülöznek.

Mit tehet ezért egy felelős nagy vállalat? Miért fontos az edukáció? Hogyan tudunk hatékonyan segíteni?

A műsor második részében egy olyan cég képviselőjével beszélgetünk, amely úttörő szerepet tölt be a digitális vásárlások, digitális megoldások piacán.

Rácz Annával, a Mastercard senior marketing managerével beszélgetünk arról, hogy ők mit tesznek a tudatos vásárlások érdekében. Mit gondolnak az év végi vásárlási őrületről? November az akciós napok hónapja, egymást érik a különböző Black Friday mutációk. Okosan vásárolunk ilyenkor vagy megveszünk mindent, amit látunk?

A digitális, készpénzkímélő vásárlás már önmagában egy környezettudatos attitűdőt feltételez, tudunk-e még ezenkívül bármit tenni a fenntarthatóbb környezetünkért?

Az első könyv piacra dobásának időzítése, ami Marco Rossi életéről szól, elég jól sikerült, legalábbis a körülmények adottak, hiszen pont túl vagyunk egy nagyon sikeres Eb-selejtezőn, Magyarországon a magyar válogatott sikere hot topic.

Elsőre talán meglepő, hogy egy digitális kiadó miért kezd bele a könyvkiadásba, miért foglalkozik rendezvényszervezéssel, vagy mégsem...? Starcz Ákossal beszélgetünk a november 21-i adásban, hogy milyen üzleti logika alapján generálnak a hagyományos digitális bevételeken túl pénzt.

Miért fontosak a márkakiterjesztések, mennyire lehet előre tervezni és milyen üzleti és marketingmegfontolások miatt érdemes egy sokszínű online portfólió elemeihez offline megoldásokat is kapcsolni. Ákos azt is elárulta, hogy mire számít, az ilyen típusú bevételek hány százalékát fogják kitenni a teljes árbevételnek.

Az adás második részében Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a repülésbiznisz kulisszatitkairól.

Hogyan alakultak át az utazási szokások a Covid után, hogyan kellett/tudtak ehhez alkalmazkodni a légitársaságok.

Milyen új kihívásokkal kellett szembesülniük? Mi van a színpadon, amit látunk (áremelkedések, poggyászmizéria, késések stb.) és mi van a színpad mögött? Lehet-e még fapados légitársaságról beszélni? Off season-e a tél repülés szempontjából, vagy azért van egy réteg, amely utazik? Hová utazunk télen? Milyen árképzéssel dolgozik a WizzAir, milyen algoritmusokkal, AI van-e ebben a segítségükre. Mikor érdemes megvennünk a jegyet, mire érdemes figyelnünk a vásárláskor?

Ha tehetjük, egyre több ügyünket intézzük el az interneten, beleértve a pénzügyeket és a biztosításokkal kapcsolatos teendőinket is.

Az október 25-i Business Lounge adás első vendége Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, akivel átbeszéltük, hogy a biztosítási folyamat mely részei intézhetők digitálisan, kell-e még találkoznunk a kárszakértővel, illetve hogy miben egyszerűsíti az életünket a digitalizáció.

Az adás második részében Mondovics Péterrel, a Mastercard marketingmenedzserével beszélgettünk a kiberbiztonságról. Arról, hogy mi a szerepe ebben a Mastercardnak, milyen tipikus csalások és visszaélések léteznek a digitális térben és mit tehetünk ellenük.

Az adás második felében Fabricius Gábor a vendégünk az idei BrandFestival programja kapcsán, amelynek fókuszában a mesterséges intelligencia áll. Gábor amellett, hogy a BrandFestival egyik alapítója, filmrendező, író és kreatív szakember is, csupa olyan dologgal foglalkozik, ahol kérdés, hogy lesz-e munkája, vagy mindent átvesz az AI. Hogyan látja a jövőt, és miért nem érdemes kihagyni az idei BrandFestivalt – többek között ez is kiderül.

Emellett megismerhetjük a lista első három helyezettjét: Metykó Zsófia, Kérdő Krisztina és Németh Flóra mesélnek magukról, munkájukról, és hogy milyen ma egy nagy multinál marketingesnek lenni.

A műsor második felében Simon Krisztián, a Marketing & Média főszerkesztője a vendégünk, akivel a Top 50 marketinges listáról ejtünk szót. Mitől jó a jó marketing? És a jó marketinges? Több a kevesebb, vagy a sok is kevés? Mi kell ahhoz, hogy meghallják a hangunkat?

A második részben Valde Orsolya, a Paloznaki Jazzpiknik alapítója meséli el, hogyan jutottak el az elmúlt tíz évben egy amatőr "love projectből" egy profi butik fesztiválig. a háromnapos fesztivál mára a Balaton nagy presztízsű, de mégis családias hangulatú rendezvényévé vált, amit a szervezők szeretnének a későbbiekben is megőrizni.

Összefügg-e a szervezeti változás azzal, hogy 2023. júniustól megszűnt a Szerencsejáték Zrt. online sportfogadási monopóliuma és liberalizált lett a piac?

Mekkora szelet ez a vállalat portfóliójában, és hogyan készültek fel a változásra?

Mi jellemzi a hazai és nemzetközi szerencsejáték piacot?

Milyen hangsúlyt kap a cégen belül a digitalizáció, a fiatalítás, és fontosak-e még a "földi" üzletek?

A műsor második részében Simon Krisztián, a Marketing&Media főszerkesztője jelentkezik be Cannes-ból, így első kézből tudhatjuk meg, milyen fergeteges hangulatban telt az idei reklámfesztivál Cannes-ban, ahol több magyar reklámügynökség, illetve az ügyféloldal is képviseltette magát.

Mesterséges intelligencia nyert egy művészeti pályázaton Colorádóban, a Nike vezető designere mesterséges intelligencia segítségével tervezi a jövő cipőit. Kivált-e szakmákat és embereket, vagy eszközként tudjuk magunk mellé állítani? Mi lesz a fotósokkal, designerekkel, stock fotó biznisszel, infulenszer marketinggel?

Erről és sok más érdekességről beszélgettünk Weiler Péterrel.

Az elsőben Kiss Zsuzsannával, a New Age Advertising médiaértékesítési igazgatójával és Buda Andreával a Cinema City PR- és marketing igazgatójával beszélgettünk arról, hogy járunk-e még moziba, kiknek és milyen élményt ad a mozi, és vajon miért választjuk a mozit a saját tévénk helyett.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a filmszínházaknak és vajon sikerül-e ezeken felülkerekedni? Hogyan alakultak a látogatási szokások 2019 óta? Kiknek érdemes hirdetni és milyen lehetőségei vannak a hirdetőknek?

A zöldövezet-rovatunkban az Adevinta Hungary marketing igazgatójával, Takács Borival beszélgettünk arról, hogy a jofogas.hu vásárlóit milyen motiváció csábítja az oldalra; az Adevinta hogyan alakítja és használja kampányaiban is ezeket a vásárlási szokásokat.

Milyen a tudatos vásárló, mire figyel oda, és milyen társadalmi haszna lehet egy-egy használt cikk vásárlásának.

Az elmúlt adások beszélgetéseiből, a piaci szereplők meglátásaiból is az látszódik, hogy kereskedelem szinte minden területén egyre fontosabb az online vásárlás lehetősége. Van olyan, aki kizárólag erre építi az üzleti modelljét, van, aki vegyes rendszerben gondolkozik, de az nem kérdés, hogy egyre fontosabb piactérről beszélünk, ezért is kíváncsiak voltunk a részletekre.

Mit mutatnak a számok? Milyen fogyasztói motívációk és szempontok jellemzik a hazai vásárlókat? Tényleg egyre többet vásárolunk online? Mit veszünk, mire költünk? A kényelmes vásárlás egyik legfontosabb szempontja, hogy hogyan jutunk a megvásárolt termékhez. Talán nem véletlenül figyelnek egyre inkább a disztribúcióra a webshopok. A logisztikai piac pedig gyorsan reagált a webshopok igényeire, komoly piaci szereplők fektetnek be, hogy minél többet profitálhassanak a növekedésből.

A média azért, hogy eladja a fizetős termékét (print magazin), és hogy az elért fogyasztón keresztül ki tudja szolgálni a hirdetőket (print, online), a kereskedő pedig el szeretné adni a termékét, amihez különböző csatornákat, megoldásokat használ. Részben sajátot, részben a médiáét.

Mik a trendek? Mi a közös cél? Mikor járják a saját útjukat az ügyfelek?

Média és hirdetői oldalról is megvizsgáljuk a fenti kérdéseket.

Varga Anita, a Rossmann Magyarország marketingvezetője és Kovács Tibor, a Ringier vezérigazgatója, a Magyar Lapkiadó Szövetség elnöke a vendégeink.

A Giggle.hu függetlenséget kereső munkavállalókat párosít munkaerőt igénylő vállalkozásokkal.

A két tulajdonos, Birizdó Ádám és Sebestyén Ádám a vendégünk.

Döntően, egész pontosan 85%-ban a női fogyasztók határoznak a családok vásárlásainál, legyen szó élelmiszerről, gyógyszerről, utazásról vagy ingatlanvásárlásról – derül ki a B2W (Business To Woman) Akadémia több mint háromezer magyar nő megkérdezésével készült friss kutatásából.

A 3273 magyar nő által megválaszolt kérdőív azt mutatja, hogy a nők 91%-a úgy érzi, hogy a hirdetők nem értik meg őket, nem úgy szólnak hozzájuk, ahogy arra vágynának. De mégis mivel lehet megnyerni a gyengébbik nemet?

„Releváns tartalmakra vágynak a nők, valódi értékajánlatokra és figyelemre, legyen szó egy eladóval való beszélgetésről vagy termékfejlesztésről.

Miben mások a nők és a férfiak?

Fogyasztói magatartás szempontjából komoly eltérés tapasztalható a két nem között. A szakértő szerint másképp döntünk, választunk, bízunk meg egy adott termékben.

„Amíg a férfiak a statisztikákra meg a teljesítményre kíváncsiak, addig a nőket az érdekli, hogy milyen előnyökkel jár egy termék, mitől biztonságos, kényelmes

Adásunk Zöldövezet rovatában ezúttal Zakariás Fruzsina, az Audi márkaigazgatója a vendégünk, akivel elektromos autózásról és persze fenntarthatóságról beszélgettünk.