Az eseményről, a programokról, az UNICEF támogató szerepéről, és a fiatalok klimapolitikához és a jövőhöz való viszonyáról beszélgettünk Vázsonyi Benedekkel az Unicef fiatal klímanagykövetével és Cserey-Horváth Dórával, aki az UNICEF Klímahősök program koordinátora

Hirek a répakirály lényről aki megint sutba dobja a bolygónk érdekeit, cezaromán szemlélet egy furcsa szürreális hatalmi téboly szegmenséből. Ám nem csak ez dominál a műsorban!

Hírek a környezetvédelemről, japánból , visszatér a zokniszandál? Széndioxidból cellulóz?

Hiszem ha látom rovat: fából gyanta ?

Véget érhet a fast fashion ? felülírja e valaha a fogyasztást a céltudatosság?

Vigyázat! Garantált tartalom!!

A kávézó a világ végén ezúttal is a jövő híreit hozza. Ismét a legfrissebb technikai és globális fejlődésre vonatkozó friss információk kerülnek boncasztalra, Pőcze Balázs a kozmosz cenzoraként adagolja az általa válogatott híreket, McMenemy Márk pedig gondolati síkon festi alá meglátásaival.. A célkeresztben az energia tárolására tett erőfeszítések és fejlesztések vs. világ , az elektromos autózás és az akkuk kapacitása, miyen alapanyagok helyettesíthetik a nehézfémeket a gyártási folyamatokban. Fikciók és jövőkép festés keretek nélkül.

Garantált Tartalom!

A beszélgetést Mcmenemy Márk készítette.

Garantált tartalom.

Ami nem kínában készül az hamisítvány. Ezt a megállapítást járja körül a teljes stáb és vendégük Mátrai Miklós , aki komoly tapasztalatokkal és tudással felvértezve az "ötletből termék" kérdéskör feltárásának okán 15 éve rendszeres látógatója a kínai népköztársaságnak.

Mátrai Miklós a jövő termékfejlesztésével foglalkozik. Kínába költözve végig járta az összes várost és gyárat, hogy megértse az ottani gyártási folyamatokat. Élete felét Ázsiában éli, felépített egy kínai céget és csapatot, akikkel nemcsak a hazai piacra, hanem nemzetközi ügyfelek számára is készítenek különböző elektronikai termékeket. A témával foglalkozó autentikusabb személy nincs a galaxisban ezért Marvin, Pőcze Balázs és Mcmenemy Márk a témában feltett kérdései nem maradnak megválaszolatlanul.

Garantált tartalom!

Mi lehet ennek az oka? Nincs idehaza elég szél? Túl veszélyes a madarakra, környezetre nézve? Nem gazdaságos vagy egyszerűen csak nem szeretjük, mert csúnya?

Ezekre a kérdésekre ad igen határozott és cseppett sem visszafogott választ Dr. Munkácsy Béla az ELTE, Természettudományi Karának, környezet- és tájföldrajzi tanszék vezetője, a terület nemzetközileg elismert szakértője, aki csapatával nemrég a nagynevű Nature Magazine-ban is publikált egy tanulmányt a megújuló energiára történő átállás lehetőségeiről.

Garantált jövőkép formálás ,Garantált tartalom.

"Nagyon sokféle motivációból nagyon sokféle ember mozdult meg a 10 millió Fa közösségét alapító poszt hatására, minden idők egyik legmelegebb júliusában, 2019-ben. Közös volt bennük azonban a remény, hogy ha összefogva elindulunk és elültetünk fejenként legalább egy fát, akkor nem tétlenül nézünk szembe a szorongással, amit a klíma és biodiverzitás válság okoz.

1 fő - 1 fa. Szakszerűen elültetünk 10 millió Fát Magyarországon és azon is túl. Célunk továbbá elérni és a folyamatba bevonni legalább 10 millió embert. Fákat és gondolatokat ültetünk tehát: fákat, hogy testőreink legyenek a biodiverzitás és klímaválság kezelésében és gondolatokat, hogy 10 millió fa ültetésénél sokkal messzebbre jussunk."

Adj bele, Szálj bele, Ismerd meg, Csatlakozz!

https://10milliofa.hu/

A mai adás Pőcze Balázs által válogatt hírekre reflektál. Paradox , de Pőcze Balázs nélkül. Ezért Pőcze Balázs neve elennpontozás végett sokat szerepel az audio tartalom leírásában.

A 3I/ATLAS hírhedt csillagközi üstökös egyre távolabb kerül a fókusztól , így már a róla szóló hírek sem kötik le az olvasók figyelmét. Ebben jelentős szerepe van Pőcze Balázsnak, hiszen ritkán jutott át az ő cenzúráján megosztó hír az üstökösről. valószinüleg ezért nem esik szó az erről a mai műsorban. A NASA 2026 tavaszáig követi az üstököst , amíg elhagyja a Naprendszert. Ezt feltétlenül tudnunk kell..

Szó lesz arról , hogy Kanda is kinai elektromos autó dömping alá kerülhet , hol tart az elektromos autók töltési sebessége , milyen kutatások hozzák közelebb a az agresszív daganatos megbetegedések kezelési formáinak hatékonyságát. A grafikus és reklámszakma találkozása az AI asztalán masszív téma, ezt boncolgatja a két műsorvezető Marvin, aki a vaporizáció (A szó az angol "vaporize" elpárologtat/elpárolog szóból származik, és technikai, tudományos, illetve átvitt értelemben használják) fogalmát helyezi kontextusba , valamint McMenemy Márk aki utánozhatatlan módon mond be pl pontos időt a mikrofonba. Pőcze Balázs nemsokára újra a stúdióban, addig is feltünik egy fából és akkumulátórból alkotó kevésbé közismert szövegíró és dj.

A svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt vizsgálja olyan lignin akkumulátorok kifejlesztésének lehetőségét, amelyek a helyi forrásból származó fában található szenet hasznosítják, hogy ezzel is csökkentsék a környezetre gyakorolt lábnyomukat és költségeiket.De ez már egy másik történet...

Garantált tartalom!

Pedig a megoldás nem is bonyolult; komposztálni kell. Mindenkinek, mindent, mindenhol!

Ezért gondolja a kávézó vendége, Szőllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője, hogy a komposztálás nemzeti érdek - kellene legyen.

Munkatársaival évek óta arra törekednek, hogy ne csak javítsák a talajt, hanem megtanítsák a gazdákat a komposztálásra. Sőt! Mindenkit, aki fogékony a talaj javításra!

A beszélgetés 2026.01.19-én készült.

Nem véletlen, hogy már harmadszorra látjuk vendégül a Kávézóban, mert amit ők csinálnak, az megtestesíti a műsor mottóját, hogy "túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták!

Ismét houston houston adás , melyben a Rakéta.hu híreit Pőcze Balázs szállítja.

Robot rovat : helyzetjelentés a robotika vicces alakulásáról , mennyire hiteles és hol tart a robot fejlesztés a világban orosz és amerikai oldalról.

A CO2-kibocsátás a világon 2022-ben meghaladta a 38,5 milliárd tonnát, ami növekedést jelentett az előző évekhez képest, és ez a trend folytatódott, 2024-ben már 37 milliárd tonna körül volt, de 2025-re várható a csúcs, miközben a legnagyobb kibocsátók közé tartozik Kína, az USA, India és Oroszország, de a fejlett gazdaságokban csökken a kibocsátás, míg Kína intenzív növekedése növeli azt....

Beszámoló a nemzetkőzi klimacsúcsról és annak sikerességéről , mennyire van slamasztikában a föld nevű bolygó.

A kávézó a világ végén ezen adása sok szorongásra okot adó hírt kommentál , melyeket újra Pőcze Balázs A rakéta.hu újságírója válogatott Össze. Vigyázat! Lehangoló hírek a répakirályról!

Természetesen a Kávézóból mindig van kijárat! A párhuzamos univerzumok közül egy olyan ajtót talált McMenemy Márk és Marvin ami egy sokkal élhetőbb, pozitívabb jövőbe vezet.

Terítéken az elektromos autózás, a jégsapkák és a jéghegyek állapota, az energiaátállás lehetőségei.. a lego fejlesztési titkai ....és a répakirály!!

Garantált Tartalom!

Garantált tartalom !

Szabó Attila a talajmegújítás elhivatott gazdálkodóit fogja össze 2015 óta. Az ő szervezésével született meg 2017-ben az első TalajÉlet konferencia, amely mára a REAG néven ismert kétnapos eseménnyé nőtte ki magát. 2018-tól a Talajmegújító Gazdák Egyesületének alapító tagja és egyben elnöke. Agrár szakmai pályafutását 2012-ben a mezőgazdasági technikus képesítés elvégzésével indította, hogy aztán 2015-ben testvérével együtt létrehozzák a Kukutyin Műhely Organikus Gazdaságot.

A téma a mélytengeri bányászat kegyetlen pusztitásáról és mértéktelenségének veszélyeiről, az ezirányú szigorú tiltásokra irányuló próbálkozások sikerességéről szól, valamint a nemzetkőzi vizek 30% nak védelem alá helyezésének lehetőségeit érinti.

A tengerek és az ember szimbiózisáról , az óceánokat ért károk felméréséről, a lehetséges törekvések megvalósításáról, valamint a magyar érinettségről szóló beszélgetés igazi mérföldkő a kvv életében.

Mivel a vizek 1% a tartozik védett terület alá , törekvés nagyon fontos lépés affelé, hogy 2030 ig elérjük a 30% ot.

Szerkesztői megjegyzés: Rob egy párhuzamos univerzumban radikális greenpeace gerilla aktivistaként éli az életét , de ez egy másik történet..

Megtudhatjuk, hogy minden az energia körül forog, a hideg is tud csorogni a hegyoldalról, a pisztáciát nem lehet napsütésben szüretelni és még csupa olyan érdekesség ami nélkül nem lehet nekiindulni a párhuzamos univerzumok felfedezésének.

Garantált tartalom!

Korunk egyik égető problémája a klímaváltozás. Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogy ezt a problémát hogyan tudjuk kezelni, és hatásaihoz milyen módokon és mértékben tudunk alkalmazkodni. Alkalmazkodóképességünk megszilárdítása kulcsfontosságú az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek, és az azok által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni küzdelemben. A klímaváltozással kapcsolatos összetett problémákra csak minden lényeges szempontot mérlegelő, együttműködésen alapuló, alaposan megtervezett intézkedésekkel tudunk megfelelő válaszokat adni. Ezen intézkedések alapja a klímaváltozásra ható, illetve az annak hatásait elszenvedő rendszerek pontos megértése, modellezése és folyamatainak optimálása. Ezt felismerve jött létre a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének (SZE AFT) koordinációjával az a nemzetközi kutatócsoport, melynek tagjai a környezet- és energiatudományok terén elismert hazai, európai és amerikai intézetek. Magyar oldalról az SZE AFT mellett a HUN-REN kutatói hálózat Természettudományi és Energia-tudományi Kutatóközpontja, német oldalról a Müncheni Műszaki Egyetem, az Egyesült Államokból pedig a Vishwamitra Intézet vesz részt a tudományos kooperációban. A kutatás célja egy olyan fizikai alapú matematikai modell létrehozása, melynek segítségével megérthető és leírható egy adott régió energetikai és vízgazdálkodási rendszere, modellezhető annak reakciója a változó környezeti feltételekre és előrejelezhetők bizonyos beavatkozások és intézkedések közösségek-re gyakorolt hatásai, meghatározhatók az optimális működési feltételek és javaslat tehető a legmegfelelőbb alkalmazkodási stratégiákra, ide értve a megújuló energiák használatát, az energiahatékonysági intézkedéseket, az energiafüggőség mérséklését, az okszerű és fenntartható táj- és talajhasználatot is. A kutatás során megtörténik az adott vizsgálati egység természeti és energetikai környezetének szoftveres leképezése, és annak szimulálása, hogy mi történne különböző éghajlati forgatókönyvek bekövetkezésekor, és mi lenne a legmegfelelőbb válasz az adott eseményekre. Ezzel lehetővé válik a jövőben várható éghajlati események hatásainak előrejelzése, és még azok bekövetkezését megelőzően meg-tervezhetők a szükséges intézkedések. Mindezek eredményeképpen egy olyan elemzési keretrendszer jön létre, melynek segítségével eredményesen csökkenthetők a klímakockázatok, javítható a klímareziliencia, optimálhatók a mitigációs és klímaadaptációs intézkedések, hatékonyabb energiatermelő, -tároló, -elosztó és -hasznosítható rendszerek alakíthatók ki, melyek lehetővé teszik a megújuló energia-források hatékonyabb integrációját is. A projekt eredménye nagy mértékben hozzájárul a helyi mikro- és a nagyobb léptékű regionális közösségek külső eredetű erőforrásoktól és befolyásoló tényezőktől való függőségének csökkentéséhez, ezáltal az adott térség eltartóképességek és ellátásbiztonságának fokozásához.

A fényművészeti múzeum MORE THAN HUMAN kiállítása a poszthumanizmus témakörét dolgozza fel, látványos, sokszor kifejezetten a múzeum tereibe készült műveken keresztül. Játszhat az ember istent? Eshet az eső felfelé? Hogyan nézne ki a Föld ember nélkül?

McMenemy Márk és Marvin beszélgetőtársa Vida Szabolcs, a fényművészeti múzeum szakmai igazgatója.

A nemnövekedés koncepciójára támaszkodó építészeti modell keretezése nemcsak szükséges, de kívánatos, mi több: megvalósítható.

A „zöld növekedés” ötletében az a furcsa, hogy mindenféle kétségbe vonható technológiákkal akarja tovább hajtani a növekedést, amelyek majd kiszívják a széndioxidot a levegőből, stb. A kapitalista rendszernek szüksége van erre az expanzióra. Mindeközben képesek lennénk a kapitalizmus zöldítése helyett csökkenteni a fogyasztásunkat.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a tudomány létrehozza a tudásanyagot, mely szükséges ahhoz, hogy a praktizáló tervezők számára is kézzelfoghatóvá váljon a nemnövekedés absztrakt fogalma.

McMenemy Márk A MoMe Spatialising Degrowth nemzetkőzi szimpózium főszervezőjével, Jakabfi Kovács Boglárkával beszélget.

A Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület idén egy egész konferenciát szán a témának, ahol számos nemzetközileg is elismert szaktekintélyis előadást tart majd.

A konferencia célja a gyógyszeripari innováció területén való együttműködés erősítése Magyarországon és nemzetközi szinten, a gyakorlati szakemberek, kutatók és döntéshozók közötti párbeszéd elősegítése, valamint a gyógyszeripari kutatási ökoszisztéma fejlesztése Magyarországon. Küldetésük, hogy a gyógyszeripar, a tudományos kutatás és a kapcsolódó tudományágak iránt érdeklődő képviselőket aktuális témákkal várja a konferencia.

McMenemy Márk Szigeti Krisztiánnal, a konferencia egyik szervezőjével beszélget.

Mai fogyasztóitársadalmunkban túlzás nélkül minden vásárlásunkkal letesszük valami mellett a voksot, ezért nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan vásárolunk!

„Az Egyszerűbb élet négy területen kínál fenntarthatóbb megoldásokat: közlekedés,

szabadidő, digitális világ, öltözködés. A közös zöldülés nemcsak abban segít, hogy a

résztvevők fenntarthatóbb szokásokat alakítsanak ki, de ahhoz is hozzájárul, hogy számos

megszokott, rossz beidegződésre egy kicsit hátrébb lépve tekintsenek rá. Így lehetőséget

kapnak arra, hogy csökkentsék a stresszt és az olyan egészségkárosító rutinokat a

hétköznapjaikban, mint a túl sok képernyőidő, kevés mozgás, kevés szabadban töltött idő,

beszűkült személyes kapcsolatok”

Andács Noémi és Dr. Szalai Szilviával a magyar ÖkoKör koordnitánoraival beszélgetünk

Tényleg öntudatra fog ébredni? Elveszi a munkánkat vagy digitális megváltóként ment meg minket saját magunktól?

Keleti Arthur, jövő kutató, kiberbiztonsági- és MI-szakértő pont egy éve járt a Kávézóban, ez pedig egy örökkévalóságnak számit az AI világában. Mire képes ma, és mire lesz képes holnap a digitális teremtményünk?

A világvégi kávézóban új könyve, a Napozószékek a Titanicon kapcsán beszélgettem.

www.bartistvan.hu

megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai

mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében.

Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk

megelőzésében.

A film rendezőjével és a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével beszélgettünk erről a szó szerint életbevágó témáról.

És erre nem csak az üzleti életben van nagy szükség, hiszen pozitív jövőkép, teremtő gondolkodás nélkül sem egyénként, sem társadalomként nem tudunki egy fenntarthatóbb világot létrehozni! 

Mert ugye, már túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták!

A mai világ irányáról nincs túl jó véleménnyel, és néha radikális véleményét nem rejti véka alá.

vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márk

A micélium termékek lehetőségeiről és korlátairól beszélgettünk, na meg a szép gombás jövő lehetőségéről.

A kávézó mai vendége Mátrai Miklós, aki 15 éve jár rendszeresen Kínába, hogy a hazai megrendelőket összekösse megbízható kínai gyártókkal. Ennek következtében személyesen tapasztalta meg azt a hatalmas változást, amin Kína keresztül ment az utóbbi évtizedben. Arról beszélgetünk vele, hogy milyennek látja ő az ázsiai nagyvadat, hogyan élnek ott az emberek, és igazak-e azok a sztereotípiák, amik bennünk élnek a Nagyfalon túli világról? Lehetséges, hogy Kína lesz végül a világ vezető zöld nagyhatalma?

A környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkoznak, ám a globális szervezetekhez képest az éghajlati változásokat magyar szemmel is nézik, a nemzeti és a helyi kihívások leküzdését és a helyi értékek megóvását helyezik előtérebe. Hiszik, hogy a hazaszeretet, egymás megbecsülése és természeti kincseink tisztelete legalább olyan fontos a környezetvédelem terén, mint a nagy nemzetközi egyezmények, a kvóták és csúcstalálkozók.

Elfogadják, hogy van klímaváltozás, de a pánikkeltés és a klímaszorongás erősítése helyett a cselekvésre és a megoldásra helyezzik a hangsúlyt. 

vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márk

mai témáink:

• mit kell tudni a Deep Seek-ről vagyis a semmiből felbukkanó "olcsó" kínai mesterséges intelligenciáról?
• ráakarjuk bízni ügyeink intézését egy MI-ügynökre, hogy mindent elintézzen helyettünk, a szállásfoglalástól, a levelezésünkön át, az utalásinkig?
• mi lesz velünk, ha semmilyen szabályozás nem fogja korlátozni a drónok működését?
• jönnek az emberi erőt felerősítő exo-szkletonok
• meg a pakolós robotkarral szerelt robotporszívók

A téma természetesen a mobilitás jövője. A nagy kérdés, hogy villany vagy nem villany? Amiről Karottának elég markáns és meggyőző véleménye van.

Kitérünk Kína szerepére és arra, hogy mi eredményezte a Németorstágban kialakult autóipari helyzetet?.

Egyet biztosan mondhatok. Karotta nem fukarkodik a mondanivalóját illetően! 🙂

vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márk

mai témáink:

tik-tok vagy nem tik-tok - akkor most betiltják-e a platformot és ha igen, az milyen hatással lesz a világra?

valóban akkora veszélyt jelent amerikára és az egész világra a technokrácia előretörése?

"mark zuckerberg a világ leggyávább embere" - maximálisan egyetértünk bede márton újságíróval

miért gond az ha elkezdik kibányászni a tenger fenekét?! az úgy is olyan mélyen van, nem?

és azt is megtudjuk, mire valók a droid csótányok?

jertek!

2008-ban a tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott.

A CEU professzoraként ma Bécsben él és tanít  hét gyermek édesanyja.

A beszélgetést igen hosszú egyeztetés után tudtuk összehozni online. Amiben a klímavédelem globális és politikai helyzetéről, Európa szerepéről, gazdasági egyenlőtlenségről és az egyén szerepéről; felelősségéről és lehetőségeiről beszélgettünk.

Témák:

az alkhol fogyasztás rákot okoz?

Engedélyt kapott a magániskola, ahol napi két óra a tanítás

Szinte a teljes déli USA pornómentes övezet lett

még perszonalizáltabbak lesznek az online átverések

mik voltak a 2024-es év legnagyobb technikai bukásai?

üdvözlünk mindenkit 2040-ből!

a mesterséges intelligencia segítségével és a korábbi híreink alapján híreket generáltunk nektek a jövőből, igen 15 évet megyünk előre a jövőbe!

hogy készítette el nekünk ezeket a híreket Pőcze Balázs?

mennyire megbízhatóak ezek a hírek?

mi vár ránk?

nem, most nem spoilerezünk, de izgalmas lett.

gyertek, ünnepeljetek velünk!

manapság természetesnek vesszük, hogy minden működik, felkapcsoljuk a kapcsolót és világos lesz, bekapcsoljuk a rádiót és szól a Kávézó a világ végén.

magyarul: ha áram van, akkor minden van, ha áram nincs, akkor semmi sincs?

a jövőben még ennél is jobban függeni fogunk a villamosenergiától, azonban az ezt kiszolgáló rendszer még messze nem érett erre. mekkora a probléma? mekkora a lemaradás? miért nem költenek erre többet a politikusok?

azt tudtátok, hogy az elmúlt napokban minden idők legmagasabb áram fogyasztása volt egy pénteken?

de szóba kerül még a demokratizált energia, a megújulók kérdése, az atomenergia, a mesterséges intelligencia, a hidrogén szerepe és még sok minden....

akarunk teljesen elektrifikált jövőt? persze, hogy akarunk! de ez sem olyan egyszerű, mint gondolnánk!

mennyi ökológia farm vagy köznyelven, bio farm működik ma magyarországon? miért kellene, hogy több legyen? mit nyerünk mi emberek, és mit a természet, ha agresszív ipari technológiák helyett szelídebb módszerekkel termeljük meg a napi betevőt?

egyáltalán lehetséges ennyi éhes szájat etetni ezekkel a módszerekkel?

többek közt ezekről beszélgetünk Szépkuthy Katalinnal, az ÖMKi vagyis az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakértőjével

Lezárult a COP29 Bakuban. mi történt ott? milyen előrelépések történtek?

geomérnökség figyelő központot fog üzemeltetni az Egyesült Államok. hogy mi?

nem jött be az üvegvisszaváltó rendszer Magyarországon? áhhh, clickbait, valójában bejött, sőt továbbfejlesztik.

természetesen lesznek Bertrand Piccard percek is. egy kis Black Friday és egy motor... de van itt Jedi oldal is.

kezdünk!

pontosabban annak apropóján, az organikus intelligencia, az elme, a tudat - vagyis mi magunk.

hisz miközben megpróbáljuk újrateremteni, rá kell döbbennünk, hogy milyen keveset is tudunk magunkról!

a nagy MI aranyláz "mellékterméke" pedig az lehet, kiderül, mégiscsak többek vagyunk két lábon járó hús-kompútereknél!

vagy mégsem?

bűntársam a kávézó egyik veterán-vendége, a harmadszor visszatérő Dienes István lesz. ezúttal nem - vagy nem elsősorban - meditációs tanárként és gondolkodóként, hanem a témában nagyon járatos fizikusként.

mit tudhatunk meg magunkról ebben a folyamatban?

egyáltalán mi az emberi intelligencia? az emberi tudat?

milyen hatása lesz mindennek a jövő társadalmára?

eltöröl vagy felemel minket a gép?

számtalan kérdés és számtalan válasz - vagy inkább gondolat vár ma a kávézóban.

gyertek!

néztétek a hétvégén a Tyson-Paul meccset? tudtátok, hogy Zuckerberg is nemsokára ringbe lép? vagy nem lép? vagy lépett? na, hagyjuk is, foglalkozzunk a valóban fontos ügyekkel...

megnyílik Ausztráliában a világ legnagyobb zöldenergia telepe, ami nagyobb lesz, mint Szlovénia.

több hibrid autót adtak el Európában, mint belső égésűt. egész Európa hülye? az energia töltéssel is van egy egészen izgalmas hírünk, de ehhez már meg kell hallgatni az adást...

mi lesz még? kis onlyfans, kis magyar zene ajánló és még sok minden, amolyan kávézósan.

na gyertek!

2024 augusztus 18-án lépett életbe az EU természet-helyreállítási rendelete, ami alapján 2030-ra a degradálódott területek 20%-át helyre kell állítania az Unió tagjainak, 2050-re pedig az összeset. Na de!

mit jelent az, hogy degradálódott terület?

mit jelent az, hogy helyreállítani?

miért akarta ezt a rendeletet olyan sok ország megtorpedózni?

szerencsére a törtelmi jelentőségű rendelet megszületett, de mi szavatolja, hogy ezt a tagországok megvalósítják?

de beszélünk arról is, hogy miért van még mindig mostoha helyzetben a környezetvédelem? például miért nem került szóba az amerikai elnökválasztáson sem?

gyertek!

Emil biológusként és búvároperatőrként személyesen tapasztalja a tengereinkben zajló degradációt; a korall fehéredést, a halállomány csökkenését, a műanyag szennyezést.

csüggedés helyett azonban ő is, mint sok más vendég a kávézóban azt keresi, hogyan tudna segíteni, változtatni. ezért megalapította a 'Kids 4 the oceans' szevezetet, aminek célja a gyerekek, az következő generációk érzékenyítése. erre pedig a legjobb eszköz maga a tenger és annak ezernyi csodája!

na de mi az amit még nem tudunk?

miért olyan, ha a mobilunkat az ágyba visszük, mintha egy WC-ülőkét vinnénk? ezután is maradunk a mellékhelyiségben, de aztán komolyra váltunk, vagy nem...

miért olyan addiktív a Tik-tok?

a következő héten már nem mi vezetjük a műsort, hanem az AI?

de lesz itt még nagyon sok minden, a héten még velünk.

na gyertek!

miért annyira fontos ismét az űrkutatás?

a magánszektor bevonása miért adott új lendületet?

miért versengenek ismét a világ legnagyobb hatalmai az űrrel kapcsolatban?

egyáltalán mi haszna van ennek az egésznek? miért jó ez nekünk?

ezek nem költői kérdések, Krisztián elmondja és még sok minden mást is, gyertek!

de előtte egy kis vallomással kell élnünk, imádjuk ekézni Elon Muskot és ezt nem tudjuk ma sem kihagyni, mert dolgozott az emberünk.

na de mi lesz még?

háttér hatalom által generált hurrikánok érkeztek meg Florida partjaihoz? tudjuk kik, tudjuk honnan... :)

a környezet védelem igenis megéri. na de hogyan?

beszélünk haszontalan kütyükről, előtte egy csodálatos emberről, persze egykicsike AI is lesz. és egy reformált blokk is érkezik.

nem húzom tovább az időt, gyertek!

hogyan üzemel és marad fent ma és a jövőben egy civil szervezet?

milyen az a radikális kedvesség?

mit keresnek a bringások egy Farmon?!

és leginkább, mit tehetünk azért, hogy létrejöjjön egy "olyan elfogadó, felelősségvállaló társadalom, amelynek szereplői fenntartható módon cselekszenek a rászorulók méltó életkörülményeiért?"

megint beperelték az egyik nagy olajtársaságot. na de milyen szabályokat nem tartottak be most?

következik a nagy dilemma. elektromos autó, vagy hagyományos autó? nem, ez nem egy vagy-vagy kérdés. kifejtjük.

de lesz itt még AJ, egy kis "atomreaktorozás" és nagyon sokat beszélünk a telefonokról is. miért jó, hogy elveszik őket az iskolában? miért rossz?

gyertek!

beszélünk a vidékre költözésről és ennek a jövőre gyakorolt hatásáról. kialakulhat egy olyan réteg aki a városból inkább vidéken keresi a boldogulást.

milyen a klasszikus vidéki lét?

szóba kerül: a gazdálkodás, az állattartás, a saját magunk által megtermelt élelmiszerek, a teljes önellátásra való törekvés, valamint a vidéki közösségekbe való beilleszkedés is.

gyertek!

na, de mi is lesz?

egy új eljárás a műanyagok végtelen újrahasznosítási ciklusát teszi lehetővé? Hisszük, ha látjuk...

a nagy divatmárkák megjelennek a secondhand ágazatukkal. közben pedig egy kis Amazon-Temu-Shein és az ő szállítási szokásaik, fejlesztéseik.

az óceánok használnák fel arra, hogy rengeteg szén-dioxid kössenek meg. környezetvédelmi kvóta bevezetése az Eu-ban?

de lesz itt még Aj, kenyérgyümölcs, sétáló asztal sörrel, szelfie drón, stb...

na gyertek!

fókuszban a víz, ami maga az élet, vagyis víz nélkül nincsen élet. a bolygó és az emberi test 70%-a víz. elgondolkodtató párhuzam.

Lakner szerint:

- a vízhez való viszonyunk, a vízzel való bánásmódunk mikéntje határozza meg, hogy az emberiség mennyire élhető jövőt tud magának teremteni.

- a jó vízgazdálkodás a VALÓDI fenntarthatóság alapja.

- a jelenlegi környezeti válság megoldásának alapja a biológiai sokféleség növelése, különös tekintettel a mezőgazdasági kultúrákra. A biológiai sokféleséget pedig legjobban a víz okos felhasználásával, például vizes élőhelyekként is funkcionáló, területek kialakításával lehet elérni követve a természet körkörös rendszereit.

megint jó zöldek leszünk. de nem sötétzöldek! gyertek!

nincs is klíma-válság, csak kanadában egy géppel manipulálják az időjárást, ezért van ilyen meleg idén nyáron? még véletlenül sem! úgyhogy inkább térjünk rá a valós hírekre.

vége az elektromos autóknak? ez miért lenne óriási probléma? az lenne egyáltalán, beszéljük át kicsit ezt a témát.

lesz szó egy gombákkal mozgatott robotról, valamint egy fából épülő felhőkarcolóról is.

tényleg sikerülhet eltávolítani a mindenhol megtalálható mikroműanyagtól megtisztítani a vizeinket?

lehet, hogy japánnak sikerül, ami eddig még senkinek? elindítják az első működő fúziós erőművet?

fókuszban természetesen a környezetvédelem és a zöld átállás.

mi a különbség az ökológiai közgazdász és a "sima" közgazdász között? de beszélgetünk Miklós jelenlegi kutatásairól is.

csökkenthető-e a munkaidő? miként csökkenthető? kinek csökkenhet? egyáltalán ez az egész mit jelent?

"a nem növekedés rendszere", hogyan vihető ez keresztül a társadalmon?

szóba kerül a covid, valamint az orosz-ukrán háború, mit tudunk tanulni ebből a két tragédiából?

és természetesen Miklós jövőképével zárunk.

vége az olimpiának, beszélgessünk egy kicsit mi is róla, csak egy kicsit máshogy.

mit csinált ott Snoop Dogg és komolyan repülő autók is voltak? vagy nem voltak? amúgy lesznek? miért ne lennének?

beszélgessünk kicsit a hajléktalanság kapcsán, Párizson át, de mégis átfogóbb ez a probléma.

és jöjjön egy kicsi "ijesztő építészet", nagyszerű cégvezetések és űrhírek is, bizony.

a végére pedig egy jó kis összeesküvés rész! :OOO

na gyerünk!

a témák között lesz, többek között: a kreatív jövőkutatás, a sci-fi profetikus hatása, nyilván nem lehet kihagyni az mesterséges intelligencia témáját sem.

Vajon tényleg annyira gyorsan fejlődik majd az AI, mint manapság gondoljuk, illetve ez milyen hatással lesz majd a minden napjainkra.

Úgy jár-e az MI, mint anno az aranykor ígéretét hordozó internet?

Valamint a nagy kérdés, vissza tudja-e fogni magát az emberiség? Képesek vagyunk-e lemondani bizonyos javakról a fenntarthatóság érdekében? 

És persze az, hogy András jövőkutatóként hogyan látná szívesen az emberiség jövőjét?

Tücsivel rengeteg mindenről beszélgetünk, a Star Wars generáció világképéről, a jelenkorban megélt scifiről, a technológia elképesztő gyorsaságú fejlődéséről,  az AI-ról, az információs áradat átkáról és áldásairól, könyvekről, filmekről, a művészet jövőre gyakorolt hatásáról és felelősségéről.

és perrsze saját írásairól és arról, ő hogyan látja a jövőt. ami már voltaképpen itt van a sarkon.

IT-katasztrófa, de nyugalom, annak is van pozitív olvasata.

Kína megépítette a világ első kéttornyos naperőművét, óriási lesz a termelés?

amúgy mizu az olajtársaságokkal?

és ha már letudtunk miden komolyat, akkor jöhet a legkomolyabb. dobpergés.... jön az új okosgyűrű! bizony. nem csalás, nem ámítás.

lesz itt még egy kis szépségverseny, nem, nem olyan.

na és egy kis Tesla, mert muszáj.

na gyertek!

egyáltalán milyen világ van ott? és milyen fák?

hallottál már a mangroveerdőkről? és hogy milyen jelentőségük vannak? nem?

ezt és még nagyon sok érdekes infót tartogatunk a mai adásban. gyertek.

márk márkkal beszélget. sárgában. :)

naszóval:

az EU Környezetvédelmi Tanácsa, komoly vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL)

jaj de hivatalos lett, nyugi, átbeszéljük.

július elseje óta már csak visszaváltós üvegeket vehetnek át Magyarországon a boltok, hogyan hat ez ránk, hogyan vigyük vissza az üvegeket, hova vigyük vissza az üvegeket, hogyan vegyük át az érte járó összeget?

lesz itt egy Über kísérlet és közben Horvátországból jöhet az első európai robottaxi

és lesznek itt még para :O / vicces hírek :D is, tartsatok velünk.

A témák középpontjában ma a fenntarthatóság és az "esg".

mennyire tudatosak azok a cégek akik előállítják az általunk közkedvelt termékeket? már eljutottunk oda, hogy a kis- és középvállalkozásoknak is ki tudjuk számolni a karbonlábnyomát.

de hogyan is? és azt tudtad, hogy te is bocsátasz ki karbont? hogyan csökkenthető a karbonlábnyomom?

és hogyan néz ki a jövőnk? Hajnalka vajon mennyire tud optimista lenni?

tartsatok velünk és minden kiderül.

hogy mi is lesz?

atomreaktorok, de ne ijedjetek meg, hozzuk a magunk stílusát. lesz egy új akkumulátor technika. a fúziós energiáról is jönnek új hírek. híreink vannak az elektromos autók háza tájáról.

és történt egy szörnyűség is, "meglopták" Elon Muskot...

univerzális alapjövedelem? ez mit jelent? Pogátsa Zoltán segít nekünk megérteni, egy telefonos interjú erősíti a mai adásunkat.

na de hogy jönnek a kutyák a műsorhoz? nem csak magunk számára kell egy fenntartható és szép jövőt felépítenünk, de a több ezer éve velünk élő legjobb barátaink számára is.

közösen osztozunk ezen a bolygón, ugyanis nem értünk egyet azzal, hogy vagyunk mi és mindenki más alánk van rendelve, minden közös!

de nézzük át, hogy mit is taníthatnak nekünk a kedvenceink és valójában mit tanulunk mi egy kutyaiskolában.

persze lehet kutya nélkül élni, de minek?!

igenis, érdemes reménnyel telve dolgozni azon, hogy egy szebb jövőt hozzunk létre.

ez persze nem könnyű, elképesztően gyors az éghajlat változás, nyomasztó a légszennyezés, az élővilág elszegényedése rohamos, persze ez a könyve sem festi rózsaszínre a képet, azonban bemutatja, hogy koránt sem szükségszerű a világvége.

keressük együtt azt a bizonyos középutat.

na, de mi is lesz itt pontosan...?!

többek között Scarlett Johansson és Billie Eilish

az EU és az USA is megregulázza a nagy kínai webáruházakat, pl a Temu-t?

hogy és mi válthatja ki a műanyagot? meg amúgy is mi van a műanyag újrahasznosításával?

és behozunk egy kis kultúrát is. nem fog fájni, ígérjük. :)

a meditáció ezúttal is központi kérdés lesz, ami nem meglepő, hiszen mindketten transzcendantális meditáció oktatók. ráadásul azon kevés nem indai oktató közé tartoznak, akik oktathatnak haladó meditációs technikákat is. szóval nagy guruk.

de nem ezért hívtuk meg őket újra, hanem azért mindig érdekes és jó meglátásaik vannak az emberi működéssel kapcsolatban. na jó, Dienes Istvánnak vagyis Dinónak, fizikus végzettségéből kifolyólag nagyjából az egész univerzum működésével kapcsolatban. :D

hogyan találhatjuk meg a boldogságot és kiegyensúlyozottságot ezekben a kaotikus időkben? kaotikusak egyáltalán?! hogyan tudjuk megoldani, hogy több időnk legyen?

és az is újabb bizonyítékot nyer, hogy mindennek köze van egy kicsit a kertészkedéshez!

• fizessenek az olajtársaságok a klímakatasztrófák helyreállításáért?
• a windows jó sok zöld energiával táplálja a mesterséges intelligenciát
• miért építette le Musk a Super Charger hálózatot fejlesztő csapatot?
• műanyaggal működő autóval járja Hollandiát egy aktivista/művész
• techno-geekek direkt hülyeségekkel etetik az AI-t

erről beszélgettünk nagy dáviddal a nextgenhomes alapítójával.

de nem csak az embereknek, négylábú barátainkatnak is sokat segíthetnek az okos, automata megoldások. főleg abban az esetben, ha egy menhelyen üzemelnek, ahol nem mindig van személyzet arra, hogy a kutyusokat ki vagy be engedje, etesse és gondoskosjon arról, hogy mindig a körülményeknek megfelelő hőmérséklet várja őket a helyükön. ezért bízta meg az eszkuláp állatvédő egyesület egy olyan rendszer kifejlesztésével a nextgenhomest, amely a lehető legnagyobb kényelmet biztosítja majd a menhelyi kutyusoknak, még akkor is, ha nincs velük emberi segítő.

de hol is tart ma valójában ez a tudomány? tényleg csak a törvények és erkölcsi aggályok tartanak vissza minket attól, hogy szuper-humán labor-lényeket kreáljunk? valóban kényünk és kedvünk szerint tudjuk már alakítani a dns-t? mekkora veszélyt jelentenek a sokat emlegetett GMO élelmiszerek? és persze a még mindig forró téma: megváltoztatják-e a DNS-ünket az új RNS vakcinák?

többek közt ezekrők a témákról beszélget Dr. Varga Mátéval McMenemy Márk a KVV eheti epizódjában.

És hol épül a legtöbb épület? A városokban, ahol egyre több ember él. Előejelzések szerint 2050-re az emberek közel 70% él majd városokban. 

Ezért nagyon nem mindegy, hogy ezek a városok milyenek lesznek? Hogyan tudunk karbon semlegesen építkezni? Hogyan alakítjuk ki úgy a városainkat, hogy meg tudják védeni lakóikat az egyre gyakoribb hőhullámoktól, és villámárvizektől? És ami nagyon fontos, hogyan vesszük rá a városokban élő embereket, hogy mondjuk biciklivel, tömegközlekedéssel mozogjanak benne? 

Ezekről és sok minden másról beszélgetünk Beleznay Éva Urbanista, építésszel, fenntarthatósági szakértővel, Budapest egykori főépítészével.

A virtuális nővérek átveszik az igazi betegápolók helyét? Ha igen, hogy fognak kinézni? :)

Több országból terveznek embert küldeni a Holdra, képes ott valaki vasutat, gyárat építeni? Lesz-e Meki?

De miért állnánk meg a Holdnál? Egyáltalán miről is szól ez a verseny valójában?

És hát a műanyag újrahasznosítás... Lehetséges, hogy az Amazon nem mond igazat ezzel kapcsolatban? Nehéz elhinni, de elképzelhető!

Többet között ezekről a friss hírekről beszél Marvin, Márk és Balázs a KVV eheti adásában.

ez Szebenyi Péter, környzetvédelmi influenszer ars poeticaja. tudhat valamit a környzetmérnökből lett aktivista, hiszen közel 160 000 követője van már a Tikitokon. a részben általa létrehozott Hulladékvadász alkalmazás pedig akkora siker lett, hogy még állambácsi is rámozdult.

de egyáltalán, mit csinál egy zöld influenszer?! hogyan tudja ezt a rendkívül fontos, mégis nehezen átadható témát közvetíteni az embereknek, különösen a fiatalabb generációnak, akiknek a figyelméért már így is ádáz harc folyik?! hogyan lehet a hírözönből kiszűrni a valós és tényleg fontos híreket? és mi köze mindehhez az erőteljes arcszőrzetnek?

kell-e nekünk digitális személyiigazolvány az EU-ban?

kötelező lesz az EU-ban érintőképernyő helyett fizikai gombokkal vezérelni a fontos funkciókat az új autókban?

Van értelme annak, ha a Mercedes és Will.I.Am közösen guruló hangszert csinál a német autógyártó leendő verdáiból?

miért támadták meg német zöld aktivisták a berlini Tesla gyárat?

az amerikai ügyészég tényleg a sőnyeg alá söpörte az afrikai kobalt bányákban dolgozó gyerekek keresetét a nagy techvállatokkal szemben?

többek között ezeket a friss híreket taglalja meg Marvin, McMenemy Márk és Pőcze Balázs, a raketa.hu újságírója a kávézó kibeszélőjében.

Globális elit című könyve apropójából ezeket és még sok más témát járunk körbe Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológussal.

Többek között ezeket a témákat, híreket tárgyalja meg Pőcze Balázs, a raketa.hu újságírója és McMenemy Márk, ezúttal Marvin nélkül. :(

igen, úgy hívják a módszert, hogy permakultúra.

a permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. a növények, állatok, emberek, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. 

a permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. 

Szalai Zitával és Kulcsár Balázzsal beszélgetünk a magyar permakultúra egyesülettől.

• Európa energiamixének 2/3 volt foszilis energiamentes 2023-ban
• szeretjük vagy sem a nukleáris energiát?
• tényleg belátható időn belül lesz korlátlan tiszta energiánk a fúziós technológiának köszönhetően?
• ki nyeri az AI versenyt, az Open AI vagy a most újrabrandelt Google-féle Gemini?
• akarjuk-e teljes egészében átadni számítógépeink, velük együtt a pénzügyeink kezelését egy robotnak?
• fake news háború: ki mondja meg, mi minősül megbízható hírnek?
• beüzemelték a PET-palack visszaváltó automatákat. De vajon működni fog-e az elképzelés?!
• higt-tech "szteroid olimpia, ahol már nyíltan lehet bármilyen teljesítményfokozót használni. Ez komoly?! Igen.

Az űrkutatásban rejlő lehetőségekről, a holdi expedíciók céljáról, valamint arról beszélgettünk Dr. Pacher Tibor fizikussal, a Puli Space Technologies alapítójával, hogy miért van az, hogy bár a '60-as években már úgy jártunk a Holdra, mint a Balcsira, most mégsem sikerül egyik nemzetnek sem embert küldeni égi kísérőnk felszínére?

mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Szomoru Miklós (@Egy kertész kertje Pilisszentkereszten) lélegzet elállító szépségű angolkertje. Miklós vegyszerek nélkül, kizárólag természetes módszerekkel ápolja a kertet bizonyítva számtalan követőjének, hogy nincs szükség mérgekre a kertben - sem.

A Kávézó vendége Nagy Tibor, a DE TTK Kémiai Intézet  - Alkalmazott Kémiai Tanszékének docense, az akku egyik fejlesztője, akivel a projektről, és egyéb potenciális energiatároló technikákról, ezek fejlesztéséről, valamint az új technológiák fejlesztésének nehézségeiről beszélgettünk.

Kajner Péterrel a WWF élő folyók program szakértőjével pedig a hazai vízgazdálkodás lassan de alakuló új szemléletéről beszélgettünk. Többek közt az ár- és belvízzel kapcsolatos hozzáállás változásáról.

rakéta rovatunkban pedig egy olyan szigetről, ami már 28 napon keresztül képes volt kizárólag megújuló energiából fedezni a teljes energia szükségletét, valamint arról, hogyan tudtak kutatók 20 percen keresztül beszélgetni egy bálnával a mesterséges intelligencia használatával és mindez hogyan segíthet majd akár egy idegen civilizációval kommunikálni.

erre az egyik megoldás a precíziós mezőgazdaság lehet, melynek fontos részét képezi például a mezőgazdasági területek talajának alapos felmérése, a legújabb technológiák alkalmazása, illetve a hasznos gombákban, baktériumokban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Ljasuk Dimitryvel ember és természet kapcsolatáról, a filmek fontosságáról és a Tisza-tó jövőjéről beszélgettünk.

Márk az alapítóval a szervezet sikerének titkáról, a környezetvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, korunk társadalmi válságáról és a fák szerepéről beszélget.

Míg Pőcze Balázzsal, a raketa.hu munkatársával a patinás tudományos magazin, a Popular Science megszünése kapcsán, a tudományba vetett hit hanyatlásáról és a társadalmi közmegegyezés kríziséről társalog.

erről és a sziget kínálta lehetőségekről beszélgetünk, Hangya Edinával a Máltai Idegenforgalmi Hivatal képviselet vezetőjével.

míg rakéta-rovatunkban az idei Fekete-péntek sötét titkairól és az akciók fokozta túlfogyasztás veszélyéről beszélgetünk, valamint bemutatunk egy olyan ígéretes start upot, ami használt elektromos autók aksijaiban tárolja a megtermelt zöldenergiát, ezzel évekkel meghosszabítva azok használhatóságát.

érdemes-e a jövőnket a hidrogénre alapozni vagy ez is csak egy lesz a kecsegtető, de soha meg nem valósuló lehetőségek közül?

erről beszélgetük Bohner Zsolttal, a Messer Hungarogáz Kft ügyvezetőjével és Széles Botonddal, a Bosch rendszerfejlesztési mérnökével.

Lesz szó a Meta új okosszemüvegéről, a google maps forgalomcsökkentő törekvéseiről és - akár - halálos hibáiról, és persze sok-sok szó esik a mesterséges intelligenciáról; a lehetséges szabályozásról, az információs társadalomra és a jövőre gyakorolt hatásairól.

Erről és a váltás gazdasági hátteréről beszélgetünk Demeter Zoltánnal, a K&H Agrárüzletág vezetőjével. Annak apropóján, hogy a K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet létrehozta a K&H agrár CO2 kalkulátort, amely megmutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van egy adott gazdaságnak. Jelenleg sajnos csupán minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal.

Szóval Dorottya legalább annyira komoly veszi a természetvédelmet, mint a színművészetet. Márk és Marvin pedig arról kérdezik, hogy miért ilyen fontos ez a számára? Milyen hatással tud lenni a közönségére, és persze, hogy ő hogyan látná szívesen az emberiség jövőjét?

Márk ezen felül arról is kérdezi vendégét, hogy milyen jelentőséggel bírnak majd ezek a termesztési módszerek a jövő generációi számára?

Valamint a Green Peace aktivistájával, Rodics Katalinnal is vált néhány szót újabb - és reméljük végső - győzelmükről a Fertő tavi beruházás megállítására.

a kávézó mai vendége pedig éppen ennek a szakterületnek a specialistája, könyvet is írt Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás címmel, de az olyan izgalmas elméletekkel kapcsolatban is képben van, mint a körforgásos gazdaság, a nemnövekedés vagy az alanyi alapjövedelem.

a kávézó vendége, Hanula Erika nyelvtanár, tanulásmódszertan tréner, blogger, fordító és tananyag fejlesztő ezekre a problémákra keres és kínál megoldást. hogyan lehet megtanulni tanulni, hogyan lehet ma és a jövőben az illékony figyelmet megtartani, és egyáltalán merre tart az oktatás, milyen jövő vár pedagógusokra, diákokra és szülőkre? ráadásul Erika tudja is, miről beszél, hiszen túl azon, hogy huszonöt éve foglalkozik oktatással, négy fiú édesanyjaként a mindennapokban is meg kell ugrania ezt a nem kis akadályt.

az érintett témák:

merre tart a zene?

miért van válságban a művészet egésze?

válságban van egyáltalán?

és a nagy sláger, a mesterséges intelligencia a művészetek vége vagy egy új korszak kezdete?

de mennyire reális elképzelés ez a 21. században? valóban ez az emberi civilizáció fennmaradásának kulcsa, vagy csupán a természettől elszakadt, modern ember romantikus vágyódása egy egyszerűbbnek, szebbnek gondolt életforma iránt? pontosan ezeket a témákat fogjuk körbejárni az apokaliptikus kávézó mai vendégével, Dr. Farkas Judittal, a Pécsi Tudományegyetem Kulturális Antropológia Tanszékének docensével, aki évek óta a válság és az ökofalvak kapcsolatát kutatja.

Mindegyik adást vissza tudjátok hallgatni a korábbi adások között.

de mint a kávézó a világ végén adásaiban megszokhattuk, nem Puskás Petiről, sokkal inkább Puskás Petivel fogunk beszélgetni az egyéni felelősségről, lehetőségekről, problémákról és arról, hogy ő hogyan képzel egy fenntartható, a bolygóval harmóniában lézető jövőt.

továbbá, telefonon értük utól Muhai Katalin pszichológust, aki kert-terápia segítségével próbálja segíteni idős emberek életét.

célja a tervezési gyakorlatok megreformálása, hogy alapvetéssé váljon az ökológiai szemlélet a várostervezési folyamatok során, hogy a végletes "emberközpontúság" helyét a "természet-alapúság" vegye át.

a kávézó a világ végén vendége ezúttal Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE egyetemi docense. kutatásai leginkább a környezeti problémák társadalmi hátterével, illetve enyhítésük lehetőségeivel kapcsolatosak. az utóbbi években a Kisközösségi Program csapatával közösen az ökológiai fenntarthatóság helyi, kisközösségi lehetőségeit kutatja.

Többek közt erre a nehéz kérdésre keressük a választ Haraszti Anikóval a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetőjével.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 20 éve végez komoly ismeretterjesztő és szemléletformáló munkát, hogy a hazai háztartásokat egy fenntarthatóbb működés felé tudják elvinni

a beszélgetés során szóba kerülnek majd a korai Viva TV-s és TV2-es évek is, de elsősorban nem Nyul Zsuzsáról, hanem Nyul ZsuzsáVAL szeretnénk beszélgetni arról, hogy ő optimista tud-e maradni, és hogy hogyan látja az emberiség jövőjét. mi változik, és min kellene még nagyon változtatni? és persze ő mit tesz - nem csak fenntarthatósági menedzserként.

de akkor mi legyen, ne utazzunk?! nyilván ez is egy lehetőség, de szerencsére van ennél kevésbé drasztikus megoldás is; az öko-turizmus, ami jóval kisebb terhelést jelent a környezetre. németország évek óta ebben is élen jár. ezért a KVV-ban most czeiszing miklóst, a német turisztikai hivatal magyarországi vezetőjét arról kérdezzük, hogyan látja a turizmus jövőjét? miért ilyen jók ebben a németek? és miért érdemes németországot is felvenni a bakancslistánkra?

ő is egyetért a műsor jelmondatával, hogy "túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták". nagy és sok a baj, de a megoldások a legtöbb esetben jóval egyszerűbbek, mint gondolnánk. a beszélgetés ismerős témákat érint majd, mint az ökológiai gazdálkodás és a biodiverzitás fontossága. de szó lesz az ismét engedélyt kapott Fertő tavi beruházásról és a Greenpeace szerepéről a természetvédelemért vívott harcban.

ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének önmagukban kiváló műalkotások! sőt! mint ahogy azt a radiocafé, különösen a KVV hallgatói is tapasztalhatják, tele van az internet jobbnál jobb zenékkel, és ezek alkotóiból, kortárs zenészekből állított össze egy kiváló válogatást az augusztus végén megrendezésre kerülő INOTA Festival, ami nem csak ebben a tekintetben lesz kimagasló kulturális esemény, hanem azért is, mert egy világszinten is különleges helyszínen, az egykori Inotai hőerőmű belsejében, vizuálisan káprázatos vetítésekkel is megtámogatva kerül megrendezésre.

Togay Jónással, a budapesti éjszaka jól ismert rendezvényesével és a fesztivál egyik szervezőjével erről a különleges buliról és a kultúra és persze az egész emberiség beszélgetünk is beszélgetünk.

képes-e az ökológiai szemléletű mezőgazdaság 8 milliárd embert etetni?

miért vált ennyire nehezen a magyar mezőgazdaság a környezet- és talajkímélőbb megoldásokra?

mit tehetünk mi, kiskerttulajdonosok is azért, hogy Magyarország és a világ egy fenntarthatóbb hely legyen?

Továbbá a kritikus infrastruktúrákat támogató kiberbiztonsági szakemberek civil szervezetének, a Voluntary Cyber Defense Collaboration elnöke és alapítója is.  Éber szemmel figyeli közeljövőnk eseményeit, annak olykor ijesztő és elidegenítő tendenciáit. 

Ada közel három évtizedes pályafutása alatt vezető szerepet töltött be a klíma- és

energiapolitikai diskurzus alakításában. 2019-ben Budapest főpolgármesterének klímaügyi főtanácsadója lett. később a városháza újonnan alakult klíma- és környezetvédelmi főosztályát építette fel, melynek most a vezetője. ezt megelőzően pedig több mint 15 évig a budapesti agytröszt, az Energiaklub igazgatója volt.

ami biztosan szóba kerül majd, az a megújulók és azok városi alkalmazása, az elektromobilitás, bringa vs. autó kérdéskör, valamint az élelmiszer stratégia összefüggései a klímával és a városi környezettel.

a Perma Gang kifejezést hallva sok minden eszünkbe juthat

de valószínűleg csak az ökologikus szemléletű kertészkedés rajongói fognak helyesen tippelni, ti. hogy ez egy permakultúrás ügy lehet. De mi is az a permakultúra?

Bill Mollison ausztrál kutatóban az 1970-es években fogalmazódott meg az a napjainkat egyre égetőbben érintő téma, hogy a mezőgazdaság jelenlegi formájában nem lesz hosszútávon fenntartható. a permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis a "folytonos" és a "mezőgazdaság" szavakból származik, de sokkal többről szól: a gazdálkodáson kívül egy olyan tervezői rendszert jelent, ami számos területen hatékonyan alkalmazható. "A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.”

a világvégi kávézó mai vendége Lőrinczi István, aki permakultúrás tervezőként létrehozta a Perma Gang Projectet, amely a városi környezetben élők számára próbálja közelebb hozni ezt az életigenlő, fenntartható rendszert.

Miért van ennyi műanyag hulladék a folyókban?

Hogyan lehet a folyók műanyagszennyezését megakadályozni?

Hogyan szabadulhatunk meg a már kint lévő rengeteg plasztiktól?

a világvégi kávézóban Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról beszélgetünk, hogy miért fontos a természet és annak megőrzése. mit ad nekünk? mi az a biokapacitás és az ökolábnyom? mi a helyzet ezen a téren ma Magyarországon? milyen állapotban van a természet hazánkban? az elmúlt évszázadok alatt hogyan alakult az érintetlen természet kiterjedése és állapota, pl. mennyi idős erdő és természetes vizesélőhely maradt? hogyan kellene bánni a Kárpát-medencébe érkező vízzel?

és ami a legfontosabb: mit tehetünk, min kellene változtatnunk globálisan és idehaza ahhoz, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt káros hatásunkat? hogy legyen esélyünk egy olyan jövőre, amiben van helye az emberi fajnak.

A témák a természet védelme, a művészet jelene és jövője, a női mozgalmak, a nők a jövőt alakító szerepe és az emberi halhatatlanság körül mozognak majd.

De szó lesz ismét a Chat GPT-ről, a mesterséges intelligenciáról, amit (akit?) már dolgozatok megírására is befoghatnánk, ha ugyan szabadna ilyet csinálni...

A második órában pedig Dr. Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja a vendégünk, akivel az oktatás kihívásairól, jövőjéről beszélgetünk.

Komlődi Ferenc író, újságíró, jövő-kutató, transzhumanista és világutazó. Az adás elröppenő két órája alatt olyan témákba kóstoltunk bele, mint William Gibson Neorománc trilógiájának időtlensége, a mesterséges intelligencia által elhozott szép új világ, a felhőalapú örökélet, Elon Musk elhibázott Neuralink kísérlete vagy hogy a profit centrikus globális nagyvállalatok vagy a hitelüket vesztett kormányoknak kellene-e irányítani a világot.

A világvégi kávézóban már sok a jövőnket érintő technikai fejlesztésről beszéltünk, de a legfontosabbról, magáról az emberről és az emberi elméről még nem sok szó esett. Pedig minden ezzel kezdődik és ér is véget! Bármi is történjen a világban azt csakis a tudatunkon keresztül tapasztalhatjuk meg, mégis az átlagos ember a cipőtalpával is többet foglalkozik, mint az elméjével, ezzel az elképesztő és továbbra alig értett kvantum-műszerrel.

Ezért mostani vendégeinkkel, Dienes-Nagy Erika és Dienes István transzcendentális meditáció tanárokkal a meditációs technikák szerepéről és fontosságáról beszélgetünk.

Persze szóba kerül a mesterséges intelligencia kérdése is; többek közt az, hogy a fejlett intelligencia együtt jár-e az erkölcsösséggel, lehet-e megvilágosodott egy mesterséges elme is és egyáltalán, értelmesebbek vagyunk-e a delfineknél?!

Olyan témákról beszélgettünk, mint Budapest klímaállóságának növelése. Hogy miért lettek politikai kereszttűz áldozatai a méhlegelők? Kell-e egyáltalán még több fa Budapestre? Mi az a szivacsváros? És, hogy le lehet-e zárni a rakpartot az autósok elől?

De telefonvégre kaptuk Szamosi Zsófit is, a Műanyag égbolt c. film egyik szereplőjét, hogy megkérdezzük, a klíma katasztrófa utáni Magyarországon játszódó animációs filmről.

• hogy állunk a hazai napelemes rendszerekkel? Mi a jelenlegi álláspont? A telefonvonal másik végén: Tóth Marcell, a SolarKit Magyarország Kft-től.
• továbbá: valóban 64 milliárdos értéket képvisel az EU-ban a digitális egészségügyi piac, az új technológiák? Szintén telefonon keresztül vendégünk: Dr. Kriller Norbert az Egészséghálózat fejlesztési vezetője
• végül, de nem utolsósorban: szó lesz az öko-kertészkedésről, amely kertjeink jövőjének záloga. a vendég, méghozzá személyesen: Majcher Mónika, öko-kertész, Te Kerted.

A mai KVV-ben ismét egy égető problémával, a műanyag függőségünk lesz a téma.

Látjuk, hogy a műanyagok mekkora károkat okoznak; ellepik a tengereinket, erdeinket, utcáinkat, állatok gyomrában köt ki, teknősöket, madarak, bálnákat öl meg és már az emberi agyban is kimutatták a mikro-műanyagok jelenlétét.

Ugyanakkor észre sem vesszük, hogy mennyire nélkülözhetetlen mai modern világunkban ez a rendkívül sokoldalú, könnyen formálható és nagyon olcsó alapanyag. Túlzás nélkül mondható, hogy ma már mindenben van műanyag, a bútorainban, a ruhánkban, az autóinkban, az űrhajóinkban. Műanyag csöveken jön a vezetékes víz, műanyaggal vannak szigetelve a villanyvezetékek, és műanyagból van az a billentyűzet is, amivel ezt most írom meg az a kijelző is nagyrészt, amin olvasod.

Szóval, lehet utálni a plasztikot, de vitathatatlan, hogy a világunk nem lesz az, ami ha nem lenne. És fából is jóval kevesebb lenne a bolygón, ha még mindig mindent abból készítenénk!

De akkor mégis mi a megoldás? Hogyan tudnánk megakadályozni, hogy konkrétan belefulladjunk a műanyagba?!

Vendégünk Juhász András lesz, egy magyar vállalkozó aki nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy megreformálja a műanyag piacot a saját maguk által fejlesztett bio-műanyaggal.

• tényleg az e-autózásé a jövő?
• valóban annyira környezetbarat megoldás az elektromos autó?
• mi a helyzet az új aksi technológiákkal?
• lehet-e a hidrogén a megmentő?

ilyen és hasonló témák a Kávézó a Világ Végénben.

szerintetek 20 év múlva minden autó villany lesz? 

• mi is az a kvantummechanika?
• meg mik azok a kvantumszámítógépek?
• mikor lesznek?
• és milyen lesz az élet a jövőben, ha ezek a szerkezetek lesznek végre?

De itt lesz még Somlai-Fischer Ádám a nemzetközileg is elismert Prezi egyik alapítója, és beszélgetünk majd egy nagyon tehetséges, MI-vel alkotó művésszel, aki a gépek segítségével álmodja meg Budapest jövőjét, ahol tekergő autóutak és rideg felhőkarcolók helyett fák, növények és burjánzó vegetáció határozzák meg a város arculatát.

Nektek mi a véleményetek? Megváltó vagy az apokalipszis lovasa a mesterséges intelligencia?

Szerencsére ezen a területen is vannak reményt kelltő kezdeményezések, sőt vannak, akik odáig mennek, hogy ha a világ átállna megújuló mezőgazdaságra, akkor 20 év alatt meg lehetne kötni a légkörből a többlet CO2-t és vissza lehetne fordítani a felmelegedést

Vendégeinkkel, Králl Attilával, az AgriKulti egyik szakértőjével a fenntartható város-vidék kapcsolatokról, az adaptív élelmiszer-rendszerek és 8 milliárd ember etetéséről beszélgetünk. Valamint a talajmegújítások mezőgazdaság lehetőségeiről beszélgetünk Kökény Attila mezőgazdasági szakértővel.

A műsor vendége Horváth Ádám, pedagógiai szakértő, a Maker's Red Box szakmai igazgatója. "A oktatásnak minden olyan dologra fel kell készíteni a gyerekeket, ami befolyásolja az életüket és hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek saját maguk és az utódaik számára" – vallják a Maker’s Red Box szakemberei. Az innovatív tananyagfejlesztő hazai cég pedagógia programcsomagjai a tanárokat támogatják, hogy lebilincselő alkotópedagógiai foglalkozásokat tarthassanak, és a komplex kerettörténetek mentén „jövőbiztos” készségeket tudjanak fejleszteni.

A Maker’s Red Box a történetmesélés erejével motiválja a gyerekeket arra, hogy valós életből vett problémákat oldjanak meg. “Ők lehetnek a jövő városának megalkotói, a Mars meghódítói, akik okos tárgyak építésével adnak választ korunk legfontosabb kihívásaira” – mondja Horváth Ádám.

Többek közt szó lesz arról, hogy mi számít manapság a legforradalmibb fejlesztésnek az orvoslás területén. Mint például az Elon Musk cége által is fejlesztett, agyba ültetett mikrochip, aminek segítségével akár a vakon született emberek látását is helyreállíthatják.

Vagy elkepzelhető-e a közeljövőben, hogy hordható eszközök segítségével kórház helyett otthon kezeljék a kevésbé veszélyeztetett betegeket?

Vagy drónok fogják-e a sürgősségi esetekhez szállítani az életmentő eszközöket?

És garantáltan szóba kerül a mesterséges intelligencia, ami az orvoslás területén is hatalmas újításokat hozhat, például valóság lehet-e a pusztán a hangunk alapján diagnózist felállító AI?

Az idézet Havas Dóra legújabb tudatos hedonista szakácskönyvének bevezetőjéből származik, amiben arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa:

- úgy is kielégíthetjük hedonista vágyainkat, hogy közben nem veszünk/eszünk olyan ételeket, amik a világ túlvégéből érkeznek;

- helyi és szezonális alapanyagokból is lehet maximálisan kielégítő fogásokat készíteni így kímélve környezetünket és magunkat is.

Dórával a Kávézó a világ végén mai epizódjában a gasztronómia jövőjéről beszélget Mcmenemy Márk. Többek közt olyan témák kerülnek majd terítékre, mint

- az önellátás,

- a vegán vagy karnivor étrend,

- a mesterséges hús, az ételpazarlás,

- a helyi gazdaságok szerepe

- és hogy tényleg mindenki rovar-burgert fog-e enni 50 év múlva?

Erről bővebben itt olvashattok:

https://greendex.hu/hat-ev-alatt-megterulne-ha-az-egesz.../

Ez elég jól hangzik, de vajon van-e valóságalapja? Mindez mennyibe is kerülne?

Milyen alternatív energiaforrásokra lenne szükség ehhez, mint pl a nemrég bemutatott és a gyakorlatban is életképesnek bizonyuló hullámerőmű.

https://raketa.hu/minden-varakozason-felul-teljesit-a...

Milyen akkumulátor technológiára lenne szükség ehhez. Jelenthetnek-e komoly áttörést az találmányok, mint a finn homokakkumulátor?

https://hvg.hu/.../20220706_finnorszag_homok_akkumulator...

És miért képtelen a világ vezetősége ennyire lassan, ha egyáltalán reagálni erre a nagyon égető problémára?

Erről beszélget Mcmenemy Márk A kávézó a világ végén mai vendégével, Varga Katalinnal a REKK fenntartható energiagazdálkodási szakértőjével

Kína például 3 év alatt több betont használt fel, mint az USA az EGÉSZ 20. század során!! Miközben egy tonna cement előállítása egy tonna CO2 küld a légkörbe.

Ám a rossz tendencia nemhogy csökkenne, kifejezetten növekszik. Olyannyira, hogy úgy fest Szaúd-Arábiában tényleg nekiálltak a The Line nevű 170km hosszú város-épület építésének!

De azért szerencsére ezen a területen sem csak rossz dolgok történnek. Több cég kísérletezik sikerrel szén-dioxid megkötő beton készítésével, valamint jónéhány építésziroda tervez olyan kisebb méretű, akár előre legyárható épületeket, amik nem csak kis energiaigénnyel tarthatók fent, de a megépítésük is kevesebb szennyezéssel jár.

A műsor egyik vendége, Ifj. Benczúr László által megálmodott Next Nest rendszer is ezzel a céllal jött létre.

Másik vendégünk Martinkó József, az Oktogon magazin főszerkesztője és a nemzetközi építészeti trendek nagy tudora.

László optimista a jövőt illetően, míg József már kevésbé.

Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.”

A mai adás témája: Napelem - hogyan tovább?

Vendégek: Tóth Marcell és Kiani Milán a Solar Kit Magyarország tulajdonosai.

Témáink:

- Mi most a helyzet a magyar napelemes szintéren?

- Hogyan tovább?

- Mik az esetleges alternatívák?

- Érdemes-e szigetüzemű rendszerekben gondolkodni?

- Valóban a geotermikus energiáé a jövő MO-n?

Néhány hírből is csemegézünk:

Olyan hatékony akkumulátort gyártottak, hogy megoldódhat az energetika legnagyobb problémája

https://www.napi.hu/.../vas-levego-akkumulator-megujulo...

A napelemnél 10-szer több áramot termel ez a lapát nélküli szélturbina, és ez még nem is a legjobb benne

https://hvg.hu/.../20221017_napelemnel_hatekonyabb...

A kormány döntésével egyértelmű lett: itt a győztese az energiaválságnak

https://index.hu/.../geotermikus-energia-megujulo.../

Olcsóbb és kisebb napelemet fejlesztettek ki amerikai kutatók

https://alternativenergia.hu/olcsobb-es-kisebb.../100281

Csak semmi pánik! A világ vége érdeklődés hiányában elmarad